Mi a KGST piac, jellemzői stb??

A KGST a Szovjetúnió, és az érdekszférájába tartozó gazdasági szervezet, ami gyakorlatilag azért jött létre hogy a nyugati piaci alapon müködő gazdaságtól elzárt Szovjet zóna is valamiféle gazdasági együtmüködést tudjon müködtetni.

A KGST tulajdonképpen egy szovjetúnió által írányított tervgazdasági társulás volt

Előírták(gyakorlatilaga szovjetúnió a többi államnak, mert csak neki volt beleszólása) mely államnak milyen iparágban, gazdasági ágazatban lehet/kell termelni, kereskedni!

Mivel a nyugati piacgazdaságoktól elzárt világ volt akkoriban a Szovjet érdekszféra igy a nyugati valuták hazsnálata nem volt lehetséges, a nyugattal kereskedés is szinte a nullával volt egyenlő, igy a KGST tagállamai vagy rubelben, vagy a saját valutájukban fizettek igy torzultak a termékek szolgáltatások árai, mert az akkori KGST tagállamok valutái nem tükrözték a valódi gazdasági potenciált, ezeka valuták a nyugaton gyakorlatilag semmit nem értek.

Igy a KGST tulajdonképpen arra lett kitalálva hogy a Szovjetúnió kizsákmányolja, "lenyúlja" a többi tagállamot, mert érték alatti termelésre, kereskedelemre kényszerült a legtöbb tagállam a szovjetunióval szemben!

Ezért is dőlt össze a KGST:)

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, mint gazdasági integrációs szervezeti forma hivatalosan 1949. január 25-én jött létre - a hidegháborús barikád egyik oldalán felsorakozott államok szerint `a tagországok népgazdaságának a gazdasági összefogás és a nemzetközi szocialista munkamegosztás útján való fejlesztése és termelőerőik színvonalának emelése érdekében`; ellenfeleik véleménye szerint Sztálin szovjet diktátor személyes kezdeményezésére, a nyugat-európai újjáépítést szolgáló Marshall-terv ellensúlyozására, és komolyabb előkészítő tárgyalások mellőzésével.

Az 1949-es alapokmány már preambulumában is rögzítette, hogy a KGST nem zárt szervezet, bármely ország csatlakozhat hozzá, amely osztja legfőbb céljait, azaz a szocializmus és a kommunizmus építését. A preambulum olyan alapelveket is meghirdetett, mint a tagállamok szuverén egyenlősége, a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös segítés elve. A KGST-ben a munkanyelv az orosz lett, de hivatalos nyelvként minden tagállam nyelvét elfogadták.

Még 1949-ben csatlakozott a szervezethez Albánia (1961 után már nem vett részt a KGST munkájában), 1950-ben a Német Demokratikus Köztársaság, 1962-ben Mongólia, 1973-ban Kuba, 1978-ban a Vietnami Szocialista Köztársaság. Különböző időszakokban megfigyelői státusa volt a KGST-ben a Kínai Népköztársaságnak, Jugoszláviának, Észak-Koreának, Angolának, Etiópiának, Laosznak, Afganisztánnak, Jemennek, Mozambiknak, Nicaraguának. Külön szerződéses kapcsolatokat létesített a KGST-vel 1973-tól Finnország, 1976-tól Irak és Mexikó.

Döntő ajánlások

A KGST nem volt szupranacionális szervezet, nem rendelkezett nemzetek feletti intézményi rendszerrel. Határozatokat csak eljárási és szervezeti kérdésekben hozhatott, a gazdasági együttműködést érintő döntései mindössze ajánlások voltak, amelyeket csak a tagországok illetékes szerveinek beleegyezése után lehetett végrehajtani. Mind a határozatokat, mind az ajánlásokat egyhangúlag, az úgynevezett érdekeltségi elv alapján hozták. A döntésekben minden tagországnak egy szavazata volt, és senki nem kapott vétójogot. (Az 1962-ben bevezetett érdekeltségi elvet úgy fogalmazták meg, hogy ajánlás és határozat csak az érdekelt tagországok egyetértésével hozható, és így csak az érdekelt tagországokra érvényes, de később mások is csatlakozhattak hozzá.)

www.alltagskultur-ddr.de

Az NDK-ban sem volt minden

műanyagból

A KGST legfelsőbb végrehajtó szerve, amelybe minden tagország egy miniszterelnök-helyettest delegált, közvetlenül nem utasíthatta a tagállamok szervezeteit és vállalatait, és nem alkalmazhatott szankciót velük szemben.

A KGST-n belül szép számmal működtek államközi szervezetek, így az Agromas (mezőgazdaság gépesítése), az Egyesült Energiarendszerek Központi Teherelosztója, az Egyesített Atomkutató Intézet, az Interszputnyik, a Közös Tehervagon Park és tucatnyi egyéb szervezet.

Ikarus-buszt a világnak!

A KGST tevékenysége a kezdeti szakaszban főként az áruforgalom szélesítésére, tapasztalatcserére, műszaki segítségnyújtásra, a szakemberképzés területére korlátozódott, majd napirendre került a népgazdasági tervek összehangolása, a szakosítás. Később távlati tervek is készültek: a tagállamok egyeztették a gazdaságfejlesztés főbb irányait, a termelésre, a fogyasztásra, a felhalmozásra, a külkereskedelemre vonatkozó mutatókat. A tagországok együttműködését jócskán elősegítették a gazdaságilag erősebb tagországok nyújtotta kamatmentes vagy maximálisan 2 százalékos kamatú hitelek.

[link]

Új-Zélandon hódít az Ikarus 281

Magyarország a hiányzó legfontosabb fűtő- és nyersanyagok zömét évtizedeken keresztül KGST-partnereitől szerezte be: tőlük származott az importált vasérc, kohókoksz, kokszolható szén, villamosenergia csaknem 100 százaléka; az ólom, a kőolaj, a cink zöme; a fenyő-fűrészáru, bányafa, sárgaréz 50-70 százaléka. A magyar ipar és mezőgazdaság termékei jó részének a KGST-tagállamokkal kötött hosszúlejáratú szerződések nyújtottak biztos elhelyezési lehetőséget. Az ország a KGST-nek köszönhetően erőforrásait azokra a gazdasági ágakra összpontosíthatta, amelyeknek fejlesztéséhez a legjobb adottságokkal rendelkezett.

Versenyképtelenség és a vég

A KGST végső sikertelenségére, "ellehetetlenülésére" a közgazdasági szakirodalom a többféle magyarázattal szolgált. Az egyik vélemény szerint már az 1970-es évek olajválsága és olajár-robbanása szétzilálta a tagállamok közötti együttműködést. Az elmaradott technológiára és gazdasági alapra épülő KGST versenyképtelennek bizonyult a világpiacon. A tagországokat, úgymond, egyre erősebb érdekek kapcsolták a fejlett piacgazdaságú nyugati országokhoz, s a 70-es évekre kidolgozott ún. Komplex Program sem tudta megállítani a tagországok egymás közötti kereskedelmének zuhanását.

1991 elején, amikor a Szovjetunió tilalmat vezetett be a barter-ügyletekre, a tagállamok közötti kereskedelem lényegében összeomlott - 1991. szeptember 26-án a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa hivatalosan is beszüntette működését.

A KGST címere: hét sovány bakkecske feji egymást.

:-DDD

Ide vágó vicc a 80 as évekből...

Egy munkás sorban áll a bolt előtt Moszkvában, de pár óra után megunja:

– Elegem van, foglaljátok a helyem, megyek, lelövöm Gorbacsovot.

Két órával később visszatér a helyére. A barátai kérdik:

– Elkaptad?

– Nem, ott még hosszabb volt a sor.

még egy vicc ami még jobban illik a KGST müködésére:

Egy lengyel és egy magyar közgazdász sétál egy patakparton. Egyszer csak meglátnak egy békát. Mondja a lengyel közgazdász a magyarnak:

– Figyelj, ha megeszed ezt a békát, én adok neked 1000 zlotyt.

Gondolkodik, gondolkodik a magyar, végül rááll az üzletre. Megeszi a békát, megkapja a pénzt, mennek tovább. Egy idő után a lengyelnek eszébe jut, hogy kár volt azért az 1000 zlotyért, jó lenne valahogy visszakapni. Amikor meglátnak még egy békát, megszólal ismét:

– Figyelj, ha megeszem ezt a békát, fizetsz most te is nekem 1000 zlotyt?

A magyar megint gondolkodik egy kicsit, aztán rábólint. A lengyel megeszi, visszakapja a pénzt, mennek tovább. Egyszer csak megszólal a magyar:

– Te, hogy mi mekkora hülyék vagyunk! Hát ingyen megettünk egy-egy békát.

Mire a lengyel válasza:

- Nem. Lebonyolítottunk 2000 zloty értékű forgalmat.

6: :-DDDDD

Ugyanezt ismertem zsidóviccként, sivatagos változatban, szárított teveszarral... :-D

És persze "lebonyolítottunk 2000 sékel forgalmat" volt a poén. :-D

Számomra a KGST piac egyenlő Gyállal, Kispesten a Kossuth térrel és még Pesten szerintem több kerületben is voltak.

Ott vettük a filmes videó kazettákat, a Polskihoz az alkatrészeket.

8: na várjunk csak...

Nem mindegy, hogy a közgazdasági értelemben vett KGST-piacról szól a kérdés, vagy pedig a hétköznapi "lengyelpiac" értelemben...