Egy kémia kutató munkával kapcsolatban kérném a segítségeteket. Hasonlítsa össze az ammónia és a hidrogén-jodid moláris tömegét és forráspontját! Adja meg az adatok anyagszerkezeti értelmezését. Valak tud segíteni?

Tegnap is kerdeztel mar hasonlót 😂😂😂

Mi ebben a kutatás?

Google...

Forráspont: az a hőmérsékle, amelyen az adott anyag folyékonyból gáz halmazállapotú válii

Olvadáspont: az a hőmérséklet, amelyen az adott anyag szilárdból folyadék halmazállapotúvá válik

Szilárd anyagból úgy tudunk folyadékot csinápni, ha az adott anyag rácsát összetartó kölcsönhatások jelentős részét megszüntetjük. A folyadékból gázt pedig úgy, ha az összes rácsot összetartó erőt megszüntetjük. Az, hogy ezek mekkora hőmérsékleten követleznek be, függ a moláris tömegtől illetve a rácsot összetartó erő típusától is

A moláris tömeget egyszerűen ki tudod olvasni a periódusos rendszerből, az ammóniáé (NH3) 17g/mol; a hidrogén-jodidé (HI) 128g/mol. Ez az adat azért fontos, mert molekularácsban kristályosodó anyagokról van szó, ebben az esetben másodrendű kölcsönhatások tartják össze a kristályrácsot. Ezen másodrendű kölcsönhatások erőssége pedig függ a moláris tömegtől, minél nagyobb a moláris tömeg, annál nagyobb a molekulák között fellépő másodrendű kölcsönhatás erőssége.

Azonban azt is fontos figyelembe venni, hogy egész pontosan mi ez a másodrendű kölcsönhatás. Ez az ammónia esetében hidrogén-kötés, míg a hidrogén-jodid esetében csupán dipólus-dipólus kölcsönhatás. Utóbbi jóval gyengébb, mint az előző, ennek köszönhető az, hogy az ammónia olvadáspontja és forráspontja a kisebb moláris tömege ellenére nagyobb a hidrogén-jodidénál.