Igaza van a történelemtanáromnak ebben? Ez tényleg hozzátartozik az ázsiai mentalitáshoz, gondolkodáshoz és harcmodorhoz?
Azt mondta egy versenyfelkészítő órán, hogy igazából nem is kell meglepődni a világháborúk alatt és ehhez hasonlóan a többi háború alatt tanúsított japán (illetve más esetekben kínai, mongol stb.) korlátlan és európai szemmel szinte pszichopata agresszión, mivel ez hozzájuk tartozik. Szerinte a legtöbb ázsiai kultúrában, azon belül is a japánban, illetve régen a kínaiban különösen (mivel elzárva éltek a világtól) szervesen benne a brutális, európai szemmel undorító agresszió, öldöklés és kínzás. Mondta, hogy aki egy kicsit is beleolvas a japán, kínai, vagy akár mongol, vagy régi hun társadalmakról írt írásokba, az észre fogja venni, hogy szinte az egész egy nagy háború. Mindig háborúztak valakivel, ha nem tudtak mással, akkor saját magukkal. Az ázsiai harcmodort is jellemzi egyfajta "belerohanok a halálba" filozófia, elég csak elolvasni japán-mongol háborúk brutális vérontásait mind a két oldalról. Gyakori volt, hogy katonák inkább öngyilkosságot követtek el, minthogy az ellenfél kardja által haljanak meg. Azt is mondta, hogy az ősi magyarok is hasonlóak voltak, nem véletlenül rettegett tőlük rengeteg ország. Azt mondta, hogy Ázsiában az európaiak szerinti kegyetlenség igazából csak a második világháború után esett vissza. A kínai-japán és a japán-orosz (amiben az orosz oldalon főleg mongol lovasok és valamennyi kozák harcolt) háborúkban is mai, nyugati embereknek undorító dolgokat műveltek egymással.
Ez tényleg igaz? Tényleg csak a nyugati embernek tűnik olyan borzalmasnak az ázsiai hadviselés?
#10.
Kínai-japán háborúk? A második alatt Sowa már kompetens volt, de Hirohito elődje Taisó, meg Meidzsi sem volt finomabb kezű nála.
#9.
Hivatalosan szeptember 2-án írták alá. Addig még rengeteg hadifoglyot megöltek.
#11.
Náluk ennek több évezredes hagyománya van és még a mai napig is az idősebb generáció támogatóan áll az ilyen tettekhez.
"A kínai-japán és a japán-orosz (amiben az orosz oldalon főleg mongol lovasok és valamennyi kozák harcolt) háborúkban is mai, nyugati embereknek undorító dolgokat műveltek egymással."
Ehhez nem kell Kelet-Ázsiába menni, az individualista vagy kollektivista kulturális értékrendtől függetlenül meg van annak a pszichológiai háttere, hogy miért is válnak az emberek egy ilyen "arc nélküli", hatalmi pozícióban lévő tömeg részeként különösen kegyetlenné. Zimbardo tanulmányait, kutatásait is érdemes olvasni a témában, youtube-on is megtalálod az előadásait erről. A szociálpszichológiai vetületén túl, ott van az is hogy egy háborúban az ember érzéketlenné válik alapjáraton megrázó dolgok felé is, védekezésként eltolódik az ingerküszöb hogy ne őrüljön meg. Már jó eséllyel te is találkoztál vele, hogy különböző emberek hogyan számolnak be arról amikor először öltek embert. Az első pár alkalom jellemzően megrázza őket, bűntudatuk, vagy legalább valami rossz érzésük támad aztán egyre kevésbé.
Az ember minden más élőlénynél kegyetlenebb tud lenni, mert nem csak eszközként használjuk az agressziót, hanem gyakran saját szórakoztatásunkra.
Lehet játszani azt a játékot, hogy übereljük ki tud durvább, kegyetlenebb tetteket felemlegetni amit x csoport tagjai hajtottak végre a játék vége az lenne hogy rá kéne jönnünk attól függetlenül szörnyű dolgokra vagyunk képesek hogy kelet-ázsiaiak vagyunk, vagy európaiak.
Te is említetted, hogy az idősebb generáció támogatóan áll ahhoz, hogy terhes anyákból kivágják a gyermekeket, ami egyébként megsúgom hogy nem igaz általánosan Kelet-Ázsiára, nyilván arról saját tapasztalatomból nem tudok beszámolni hogy esetleg az eldugott kínai zsákfalvakban támogatja-e valaki de annyi ismeretem és kapcsolatom van különböző ázsiai országokból, hogy megcáfoljam azt hogy ez lenne az általános. A lényeg, hogy keleten is generációnként eltérőek az attitűdök, tehát ez nagyban múlik azon hogy a társadalom milyen értékeket közvetít. Írta már más is, és a kutatások is azt mutatták, hogy általánosságban a nyugati társadalmak individualistábbak míg keleten kollektivista társadalmakkal találkozunk, más értékrend szerint szerveződnek, de ez nem jelenti azt hogy alapvetően ettől kegyetlenebbek lennének továbbá ez egy változó dolog. Európában sem mindig volt ez a jellemző, a középkor egy kifejezetten az egyént háttérbe helyező korszak volt, a közösség érdekén volt a hangsúly ez az újkorra a városi polgárság megerősödésével és a nyugati polgári értékrend, valamint az azt tükröző kapitalizmus kisugárzásával alapvetően megváltozott.
A pogány szlávok szokása volt 1000-1500 éve a férfi halála után, annak temetésén a feleséget is feláldozni ezt, avagy a szatit Indiában egyes helyeken napjainkig gyakorolták. A középkorban még szokás volt, egy-egy súlyos bűn esetén a közösség minden tagját megölni, Zách Felícián családjának tagjait kivégezték, megcsonkították vagy száműzték, egy-egy parasztlázadás után a falu egész népét lemészárolták. Albániában egyes vidékeken mai napig bevett gyakorlat a vérbosszú, a sértett családja a bűnelkövetőt vagy valamely családtagját, akár gyerekét, unokaöccsét szemet-szemért elv alapján megölni, megkínozza, foglyul ejti. Ezek nekünk tök elképzelhetetlen dolgok, pedig egy időben itt a Kárpát-Medencében is szokás volt. Ezek a civilizációs fejlődéssel eltűnnek, vagy átalakulnak egyetlen népnek sem felülírhatatlan szokása.
#16.
A 20. század elején még nem volt Kína köztársaság. Pu Ji? Kína utolsó császára? Kuang-hszü? A Taiso-korszakban Japán és a császárok legnagyobb riválisai.
#18.
Hol írtam, hogy csak és kizárólag Hirohito és az ő korszakában? Japán és kínai császárok riválisairól beszéltem. Példának hoztam fel a Taiso-korszak alatt történt atrocitásokat a két császárság között. Ha rosszul fogalmaztam, akkor bocsánat.
Itt pl. pont róla írtál:
"Sowa császárt Ázsia Hitlerének is szokták hívni, mivel állítólag borzasztóan kegyetlen volt, ELLENFELE A KÍNAI CSÁSZÁR pedig nyilvános helyeken is lefejezett olyan embereket, akik nem borultak le előtte."
Az a kínai császár aki nem is volt.
"Példának hoztam fel a Taiso-korszak alatt történt atrocitásokat a két császárság között."
Már Taisó uralkodása idején sem volt "két császárság".
"Pu Ji? Kína utolsó császára? Kuang-hszü? A Taiso-korszakban Japán és a császárok legnagyobb riválisai."
Egyik már nem uralkodott, másik meg már nem is élt a Taisó-korszakban. De ja, nagy riválisok voltak. xD Tényleg súlyos a képzavar. Ezt a felkészítő tanárodtól tanultad? Amilyen halandzsát összehordott nektek egy óra keretében el tudom képzelni, hogy pont ennyire lehet kompetens.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!