Igaza van a történelemtanáromnak ebben? Ez tényleg hozzátartozik az ázsiai mentalitáshoz, gondolkodáshoz és harcmodorhoz?
Azt mondta egy versenyfelkészítő órán, hogy igazából nem is kell meglepődni a világháborúk alatt és ehhez hasonlóan a többi háború alatt tanúsított japán (illetve más esetekben kínai, mongol stb.) korlátlan és európai szemmel szinte pszichopata agresszión, mivel ez hozzájuk tartozik. Szerinte a legtöbb ázsiai kultúrában, azon belül is a japánban, illetve régen a kínaiban különösen (mivel elzárva éltek a világtól) szervesen benne a brutális, európai szemmel undorító agresszió, öldöklés és kínzás. Mondta, hogy aki egy kicsit is beleolvas a japán, kínai, vagy akár mongol, vagy régi hun társadalmakról írt írásokba, az észre fogja venni, hogy szinte az egész egy nagy háború. Mindig háborúztak valakivel, ha nem tudtak mással, akkor saját magukkal. Az ázsiai harcmodort is jellemzi egyfajta "belerohanok a halálba" filozófia, elég csak elolvasni japán-mongol háborúk brutális vérontásait mind a két oldalról. Gyakori volt, hogy katonák inkább öngyilkosságot követtek el, minthogy az ellenfél kardja által haljanak meg. Azt is mondta, hogy az ősi magyarok is hasonlóak voltak, nem véletlenül rettegett tőlük rengeteg ország. Azt mondta, hogy Ázsiában az európaiak szerinti kegyetlenség igazából csak a második világháború után esett vissza. A kínai-japán és a japán-orosz (amiben az orosz oldalon főleg mongol lovasok és valamennyi kozák harcolt) háborúkban is mai, nyugati embereknek undorító dolgokat műveltek egymással.
Ez tényleg igaz? Tényleg csak a nyugati embernek tűnik olyan borzalmasnak az ázsiai hadviselés?
Hát azért pl. a 30 éves háború sem volt lányregény.
A hajdúk sok írás szerint a töröknél is kegyetlenebbek voltak. A magyarokkal szemben is.
Az ázsiai hadviselés stílusa a kultúrájuk következménye. Alapvetően lenne egy egészséges egyensúly az individualizmus és a közösségi értékek között. Nyugaton ez az individualizmus felé tolódott el, Ázsiában pedig a közösségi értékek felé. Ennek az a következménye, hogy bizonyos tekintetben rovartársadalomban élnek, ahol az egyén élete, szenvedése nem számít. Lásd pl. a régi Japánban a harakirit (a család "becsülete" többet ér, mint az egyén élete), vagy a modernebb időkben a kamikáze pilótákat. De jó példa a Titanic japán túlélőjének esete is: [link]
Kína is ilyen, a közösség érdeke számít csak, az egyén nem számít (ha érdekel, vannak pl. dokumentumfilmek a kínai "olimpiai táborokról", ahol egészen kicsi gyerekeket spártai módon, sokszor fizikai brutalitással "nevelnek" bajnokokká). A probléma ezzel az, hogy a közösség egyénekből áll, azaz sose lesz boldog közösség boldog, kiegyensúlyozott egyének nélkül. Persze fordítva is igaz, hogy az ember társas lény, és megvan annak is a helye és ideje, amikor a saját érdekeinket hátrébb kell sorolni. Remélhetőleg be fog állni egy normális egyensúly, azért lassan az ázsiai fiatalok is lázadoznak.
#4.
A Japán Birodalom, illetve előtte a Kínai Birodalom hadserege rendszeresen ejtett túszul amerikai, koreai vagy éppen ellenséges nemzetiségű csecsemőket és ha nem kapták meg, amit követeltek, hidegvérrel megkínozták és legyilkolták. Előbbi még 1945 szeptemberéig gyakorolt is aktívan. Utóbbi a félgyarmatiság, majd a kommunizmus miatt felhagyott ezzel. Ugyanezt civil hadifoglyokon is simán megtették. A japán buddhista szerzetesek, meg sintó papok rendszerint úgy temették az öngyilkos katonákat, mint hősök, akik méltó helyre kerülnek és elnyerték a szellemek kegyeit. Sowa császárt Ázsia Hitlerének is szokták hívni, mivel állítólag borzasztóan kegyetlen volt, ellenfele, a kínai császár pedig nyilvános helyeken is lefejezett olyan embereket, akik nem borultak le előtte. Volt hogy ázsiai katonák pusztán szórakozásból terhes anyákból vágták ki a gyermeküket. Náluk ez úgymond hagyomány. Az ősi magyarok, illetve a hunok is vetettek le hegyről embereket, gyilkoltak le itt élőket stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!