Aki ismeri ezt a művet, tudna segíteni egy kicsit, hogy milyen úton indulhatnék el a fogalmazásban?

Tanácsot egyik sem adhat a másiknak, mert annak feltétele lenne, hogy alkalmazhassák, azonban holtak már nem visznek végbe tetteket a földön, tehát tanácsot kapni is felesleges, lehetetlen.

Antigoné a rokon eltemetését vállalta, ez együtt áll azzal, hogy Achilleusz is máglyán elégette Patrokloszt. Ugyanakkor Achilleusz nem akarta eltemettetni Hektórt - aki ráadásul nem is áruló, csak hazafi - mert jajj istenkém, ez a mocsok önvédelemből megölte az uncsitesómat, annyira, hogy az apjának kellett kiváltania a tetemét. Szóval a bokánlőtt hős Kreonnal van párhuzamban. Antigoné őt a temetés engedésére emlékeztetheti, ő Antigonét semmire, mert végső soron ő is hagyott mindenkit eltemetni.

Odüsszeusz Kreonnak azt mondhatná, hogy aki el akarta volna temetni Polüneikészt, az váltsa ki a holttestet aranyon, hogy a pénzből a hazaárulás kárát enyhítsék, ti. Priamosz is fizetett Achilleusznak.

Ja, még annyit, hogy míg Kreonnak volt egy valós indoka, hogy elrettentse a többieket a hazaárulástól (ez lényegében terror), addig Achillusznál ilyen nem volt, ő csak kicsinyes bosszút állt. Míg a honvédő trójaiakat aligha rettenti el a holtest gyalázása az ellenállástól ellenben barbarizmusa miatt az ellenállást erősíti.

Ugyanekkor Kreonnál a thébaiak összetartását erősíthetné elvileg az, hogy magukat, egymást emlékeztetik ezzel a halottgyalázással a szabályszegés veszélyére.

Kreon jobban rákefélt, pedig ő csak - érzéketlen módon - a közrendet akarta védeni, míg Achilleusz gyorsan elhalálozott, nem szenvedett.

Ebből is látszik, hogy Achilleusz a hőseposzok korának idealizált terméke, ellenben Kreon való politikai helyzeteket látó, élő görögök elmélkedésének eredménye olyan 800 évvel későbbről.