Valaki segít válaszolni néhány kémiai kérdésre?
1. Hogyan megy végbe az ionokból és molekulákból felépülő szilárd anyagok oldása? Mi a hasonlóság és a különbség a kétféle folyamatban?
2. Mit gondolsz miért oldódik jól a vízben a cukor és az ecet, és miért nem oldódik az olaj?
3. Mi a különbség az ionkristályban és az ionvegyületek oldatában lévő ionok között?
4. Figyeld meg a víz halmazállapot-változásának grafikonját! Mit jelentenek az ábrán az emelkedő és a vízszintes szakaszok? Melyik szakaszokban változik, és melyekben nem a víz hőmérséklete folyamatos melegítés esetén?
5. Miért fázunk amikor ki jövünk az uszoda vizéből? Miért érzünk meleget,amikor gőzös, párás levegőjű terembe lépünk?
6. Mekkora a tömege 1m3 N2-, illetve 1m3 O2-gáznak 25C fokon és 0,1MPa nyomáson? Hány db molekulát tartalmaznak?
7. Mekkora a moláris térfogata és tömege annak a gáznak amelynek 25C fokon és 0,1MPa nyomáson az abszolút sűrűsége 1,308 g/dm3? Mekkora a gáz levegőre vonatkoztatott relatív sűrűsége?
Előre is köszön mindenkinek aki tud segíteni!
1. ionok közt ion kötés van, magas hőmérséklet/olvadáspont kell, míg a molekulákat összetarthatja kovalens/fémes kötés, azon belül H-, diszperziós-, dipól-dipól kötés. Mivel szilárd volt, ezért vagy atom/molekula/fémrács tartotta össze. Mindegyik esetben más körülmények teszik lehetővé az oldódást. Atomrácsosak nem oldódnak, heterogén rendszert alkotnak a folyadékkal. Molekularács oldódik, a kötések felszakadnak hő/nem hő hatására. Fémrácsosak sem oldódnak, max olvadékban.
2.a cukorban levő kötéseket a víz képes megbontani, poláris anyag, az ecet képes H-kötések kialakítására a vízzel, az olaj apoláris, így az nem oldódik a poláris vízzel
A többihez álmos vagyok, lehet holnap még válaszolok, ha más nem.
3. Ionkristályban általában az ionok közvetlen szomszédjai is ionok. Oldatban az ionokat vízmolekulák fogják körbe (pontosabban fogják gömbbe), hidratált állapotban vannak. Megjegyzés: ionkristályban is előfordul hogy ionok első koordinációs övezetében vízmolekulák vannak, ilyen a kristályvíz tartalmú vegyületek között fordul elő: a réz(II)-szulfát-pentahidrát általánosan ismert CuSO4•5H2O képlete valójában [Cu(H2O)5]SO4 azaz komplex vegyület.
4. A forrás izoterm, izobár folyamat: a hőmérséklet és a nyomás nem változik a víz - vízgőz fázisátalakulás során. Ezért érdemes takarékra tenni a felforrt levest, hiába durrantod meg a gázlángot, a étel nem fog hamarabb megfőni csak a fázisátalakulás sebessége lesz gyorsabb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!