Valaki segít válaszolni néhány kémiai kérdésre?
1. Hogyan megy végbe az ionokból és molekulákból felépülő szilárd anyagok oldása? Mi a hasonlóság és a különbség a kétféle folyamatban?
2. Mit gondolsz miért oldódik jól a vízben a cukor és az ecet, és miért nem oldódik az olaj?
3. Mi a különbség az ionkristályban és az ionvegyületek oldatában lévő ionok között?
4. Figyeld meg a víz halmazállapot-változásának grafikonját! Mit jelentenek az ábrán az emelkedő és a vízszintes szakaszok? Melyik szakaszokban változik, és melyekben nem a víz hőmérséklete folyamatos melegítés esetén?
5. Miért fázunk amikor ki jövünk az uszoda vizéből? Miért érzünk meleget,amikor gőzös, párás levegőjű terembe lépünk?
6. Mekkora a tömege 1m3 N2-, illetve 1m3 O2-gáznak 25C fokon és 0,1MPa nyomáson? Hány db molekulát tartalmaznak?
7. Mekkora a moláris térfogata és tömege annak a gáznak amelynek 25C fokon és 0,1MPa nyomáson az abszolút sűrűsége 1,308 g/dm3? Mekkora a gáz levegőre vonatkoztatott relatív sűrűsége?
Előre is köszön mindenkinek aki tud segíteni!
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
1. ionok közt ion kötés van, magas hőmérséklet/olvadáspont kell, míg a molekulákat összetarthatja kovalens/fémes kötés, azon belül H-, diszperziós-, dipól-dipól kötés. Mivel szilárd volt, ezért vagy atom/molekula/fémrács tartotta össze. Mindegyik esetben más körülmények teszik lehetővé az oldódást. Atomrácsosak nem oldódnak, heterogén rendszert alkotnak a folyadékkal. Molekularács oldódik, a kötések felszakadnak hő/nem hő hatására. Fémrácsosak sem oldódnak, max olvadékban.
2.a cukorban levő kötéseket a víz képes megbontani, poláris anyag, az ecet képes H-kötések kialakítására a vízzel, az olaj apoláris, így az nem oldódik a poláris vízzel
A többihez álmos vagyok, lehet holnap még válaszolok, ha más nem.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
3. Ionkristályban általában az ionok közvetlen szomszédjai is ionok. Oldatban az ionokat vízmolekulák fogják körbe (pontosabban fogják gömbbe), hidratált állapotban vannak. Megjegyzés: ionkristályban is előfordul hogy ionok első koordinációs övezetében vízmolekulák vannak, ilyen a kristályvíz tartalmú vegyületek között fordul elő: a réz(II)-szulfát-pentahidrát általánosan ismert CuSO4•5H2O képlete valójában [Cu(H2O)5]SO4 azaz komplex vegyület.
4. A forrás izoterm, izobár folyamat: a hőmérséklet és a nyomás nem változik a víz - vízgőz fázisátalakulás során. Ezért érdemes takarékra tenni a felforrt levest, hiába durrantod meg a gázlángot, a étel nem fog hamarabb megfőni csak a fázisátalakulás sebessége lesz gyorsabb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!