Hogyan épül fel az alárendelő és a mellérendelő mondat?

Az alárendelő összetett mondatot úgy tudnám a legjobban megfogalmazni, hogy a tagmondatok közül a mellékmondat kifejti a főmondat valamelyik mondatrészét. Az a főmondat, amelyikben van egy úgynevezett "utalószó". Ez gyakran valamilyen mutató névmás. Ha a főmondatot elkezded aláhúzásokkal elemezni, akkor az utalószó mondatrészi szerepét is megtudod, és amilyen mondatrészi szerepet tölt be az utalószó a főmondatban, olyan alárendelő összetett mondatról beszélünk. Ebben a megállapításban segíthetnek a mondatrészek tipikus kérdései is. Van, hogy nincs utalószó, akkor viszont oda lehet tenni fejben. A mellékmondatban általában van egy kötőszó vagy vonatkozó névmás.

Pl.:

Ott láttam utoljára, ahol tegnap voltunk.

Ebben a mondatban az "ott" az utalószó, mert a mellékmondat válaszol rá. Tehát az 1. tagmondat a főmondat, a 2. a mellékmondat. Ez helyhatározói szerepet tölt be a mondatban, tehát helyhatározói alárendelés lesz.

Ha nincs utalószó, arra is egy példa:

Tegnap mondta nekem, akivel a buszmegállóban találkoztam.

Itt láthatjuk, hogy nincs utalószó, de magunkban odatehetjük: Tegnap mondta nekem AZ, akivel a buszmegállóban találkoztam.

Az AZ-ra úgy kérdezünk rá, hogy "ki?", tehát alanyi alárendelés lesz.

Bármilyen mondatrész alárendelése megjelenhet összetett mondatban, így létezik állítmányi, alanyi, tárgyi, bármilyen fajtájú határozói és bármilyen jelzői alárendelés is.

Vannak olyan esetek is, amikor a 2. tagmondat a főmondat, az utalószó a lényeg, azt keressétek.

A mellérendelő összetett mondatokban nincs olyan, hogy az egyik tagmondat kifejezi a másiknak az egyik mondatrészét, és nem lehet alá-fölé rendeltségi viszonyt megállapítani a tagmondatok közt, azok egyenrangúak.

Ezeknek 5 típusát tanulják közoktatásban, zárójelben írok rá néhány tipikus kötőszót, ami megkönnyíti a felismerését.

- kapcsolatos (és, s, meg...)

- ellentétes (de, ám...)

- választó (vagy; vagy...vagy, akár...akár páros kötőszavak...)

- következtető (ezért, ennélfogva, következésképp...)

- magyarázó (mivel...)

Itt szeretném elmondani, hogy a következtető és magyarázó mellérendelő összetett mondatot könnyű összekeverni az ok-, illetve célhatározói alárendelő összetett mondattal. Akkor beszélünk alárendelésről, ha az utalószót oda lehet tenni. Nekem gyakori hibám volt régen, hogy a "mert" kötőszavas mondatokat magyarázó mellérendelésnek hittem, azonban ezek pont okhatározói alárendelések, mert oda lehet tenni az utalószót. Például: Nem tudok menni, mert elcsúsztam. Itt oda lehet tenni: AZÉRT nem tudok menni, mert elcsúsztam.

Fontos még megemlíteni a mondatvégi írásjelek kérdését. Az alárendelő összetett mondatokban a főmondat modalitása (vagyis beszélő szándéka szerinti fajtája: kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító vagy óhajtó mondat) határozza meg a mondatvégi írásjelet. A mellérendelő összetett mondatoknál az utolsó tagmondat modalitása alapján választjuk meg, hogy pont, kérdőjel vagy felkiáltójel kerül a mondat végére.

A többszörösen összetett mondatokkal nem akartam most bekavarni, de ha arra is szükség van, jelezd nyugodtan, és leírom. Illetve, ha ebben a magyarázatban valami nem volt érthető, vagy további kérdésed van, nyugodtan szólj! :)