Segít ezekben valaki?

[link]

[link]

Európa legcsapadékosabb tájai a tengerhez közel eső

tájak, ott is a tengerek felé néző hegylejtők (pl. a Dinári-hegység,

Skandináviai-Alpok), legszárazabbak a tengertől messze fekvő sík

tájak (pl. Déloroszország) és a zárt medencék. Az éghajlat jellem ­

zését később a növényzeti képek jól kiegészítik. Főleg az alkalmazkodás és az elterjedés tényével világíthatunk rá a kettő közötti kapcsolatra. (A m editerrán növényzet, a közép- és nyugateurópai lombhullató és tűlevelű erdők, a Keleteurópai-tábla erdeinek és füves térségeinek éghajlati alapjai. (E tanulmányoknál lehetőleg minden tényezőt, a hőmérsékletet, ennek évi ingadozását (ugyanazon évi izoterm a m ellett a tengeri és szárazföldi tájakon nem azonos növényzet él), a csapadék mennyiségét, eloszlását és ezek viszonyát figyelembevesszük. Vannak Európában tájak, ahol pl. 600 mm-nél jóval

kevesebb csapadék m ellett is kifejlődött összefüggő erdő, még pedig

ezer kilométereken át; m ert a levegő relatív páratartalma elég nagy,

a talaj kevesebb vizet veszít párolgás útján, m ert nincs olyan meleg, mint délebbi tájakon. Ezzel szemben északon a fagyott talaj,

délen a kevés, vagy az egyenlőtlen eloszlású csapadék (rövid tenyészeti idő!) ezt m ár nem engedi meg.