Miért nem használja ki egy elektronikai eszköz a hálózat maximum értékét?

Még ma van itt van két példa:

Állandó terhelés például egy P = 100 W-os hagyományos izzólámpa, ez, amíg be van kapcsolva, addig folyamatosan 100 W teljesítményt vesz fel. Ha t = 5 óra hosszat van bekapcsolva, akkor a fogyasztása:

W = P × t = 100 × 5 = 500 Wh = 0,5 kWh

Ennek költsége e = 36 Ft / kWh egységárral számolva:

K = W × e = 0,5 × 36 = 18 Ft

Változó terhelés például a hőfokkapcsolós fűtőtest. Legyen a teljesítménye P = 1500 W, a bekapcsolási idő legyen tbe = 12 perc, a kikapcsolási idő tki = 24 perc, a teljes üzemidő t = 3 óra 9 perc. Itt arra kell figyelni, hogy ugyan végig a hálózatra van csatlakoztatva, de fogyasztás csak a bekapcsolási ideig van, majd utána a kikapcsolási ideig a fogyasztás nulla. Ezt nevezik szakaszos üzemnek. Azt kell meghatározni, hogy a teljes üzemidő alatt, hányszor van bekapcsolva a hősugárzó. Egy be-kikapcsolási ciklus, amely alatt egyszer van bekapcsolva:

tbe + tki = 12 + 24 = 36 perc = 0,6 óra

A teljes üzemidő t = 3 óra 9 perc = 3,15 óra

A be-kikapcsolási ciklusok száma a teljes üzemidő alatt:

t / (tbe + tki) = 3,15 / 0,6 = 5,25

A teljes üzemidő alatt 5 db egész be-kikapcsolási ciklus játszódik le és még egy negyed. A negyed ciklus ideje 0,6 / 4 = 0,15 óra = 9 perc. 9 perc már kevesebb egy teljes bekapcsolási időnél. Vagyis van 5 db teljes, 12 perces bekapcsolási idő és még egy 9 perces. Így a teljes bekapcsolási idő:

tö = 5 × 12 + 9 = 69 perc = 1,15 óra

A fogyasztás:

W = P × tö = 1500 × 1,15 = 1725 Wh = 1,725 kWh

Ennek költsége e = 36 Ft / kWh egységárral számolva:

K = W × e = 1,725 × 36 = 62,1 Ft

Még mindig ma van.

Vannak olyan készülékek is, amelyeknek a fogyasztása nehezen számolható ki. Például egy mosógép amikor beszívja a vizet a motor, amíg felfűti a vizet, addig a fűtőtest, majd mosáskor és centrifugáláskor ismét a motor üzemel. Ezek teljesítményét külön nem adják meg, az egyes üzemidők és teljesítményfelvételek eltérőek és nem is ismerjük ezeket, így a fogyasztást nem tudjuk kiszámolni.

Ilyen egy hangerősítő is. A legnagyobb teljesítményt teljes hangerőnél veszi fel, lehalkítva kisebb teljesítményt vesz fel. Viszont a hangerőt nullára állítva sem szűnik meg a fogyasztása, mert a végfokozatnak van egy bizonyos nagyságú nyugalmi árama és a meghajtó fokozatok is vesznek fel áramot. Egy adott hangerőre beállítva sem állandó a fogyasztása, mert a zenei jel folyamatosan változik, így vele együtt változik a hangszórókra leadott és a hálózatból felvett teljesítmény is. Például szinuszjellel vezérelve állandó lenne a teljesítményfelvétel, de ki hallgat mondjuk 1 kHz-es, 2 × 50 W-os szinuszjelet? Ilyen bemérés alkalmával fordul elő.

Az áramfelvétel 100 V-on:

I1 = P / U1 = 60 / 100 = 0,6 A

Az áramfelvétel 240 V-on:

I2 = P / U2 = 60 / 240 = 0,25 A

Egy adott teljesítményhez tartozó áram annál nagyobb minél kisebb a feszültség. Ennek nálunk nincs különösebb jelentősége, mert az EU-ban a hálózati feszültség egységesen 230 V, arról az áramfelvétel 0,261 A.

Azért készülnek 100-240 V tartományra, mert az EU-n kívüli országokban 230 V-tól eltérő feszültségek is vannak, ezek általában 100 és 240 V közé esnek.