Hol értelmezhetőek az alábbi kifejezések, ha az alaphalmaz a valós számok halmaza? Ebben segítsen valaki!
(Ezt a wolframalpha találtam)csak az INPUT-ot nézzétek...
Na ezeket hogyan kell meg csinálni vagy nem tudom :/
Előre is köszi
Az a lényeg, hogy a nevezőben álló kifejezések ne válhassanak nullává. Ez lényegében azt jelenti, hogy a megfelelő egyenleteket fel kell írni, megnézni, hogy milyen x értékekre veszik fel a nevezőben álló kifejezések a nulla értéket. Szóval a nevezőben álló kifejezések ,,zérushelyeit'', pontosabban gyökeit kell megkeresni.
A teljes kifejezés értelmezési tartománya nem más, mint a valós számok halmaza, KIVÉVE BELŐLE éppen az előbb említett ,,zérushelyeket'' (gyököket).
Példa:
x + ⅟ₓ kifejezés értelmezési tartománya:
A nevezőben levő kifejezések mikor válnak nullává?
Nevezőben csak az x kifejezés áll.
Segítségül az alábbi egyenletet kel használnunk:
x = 0
Ez az egyenlet olyan egyszerű, hogy önmaga megoldását adja,
Szóval ez az a hely, amit ki kell zárnunk
Az értelmezési tartomány: R\{0}
Nézzünk bonyolultabb példát:
(2x-3)/(5x+4)-(4x+2)/(3x-2)+2x kifejezés értelmezési tartománya
A nevezőben levő kifejezések mikor válnak nullává?
Nevezőben csak az alábbi kifejezések állnak:
1)
5x+4
2)
3x-2
Segítségül az alábbi egyenleteket kell használnunk:
1)
5x + 4 = 0
megoldása: x = -⅘
2)
3x - 2 = 0
megoldása: x = ⅔
Az a lényeg, hogy ezek éppen a ,,tiltott értékek'', mert éppen ezekre válik valamelyik nevező nullává. És egyik nevező sem válhat nullává, hiszen ha a két tört közül bármelyiknek is nulla áll a nevezőjében, akkor máris lehetetlenné válik a a feladatban szereplő teljes kifejezés értelmezése.
Szóval a lényeg az, hogy minden valós szám meg van engedve, kivéve éppen ezek. Mind a kettőt ki kell zárnunk.
A teljes kifejezés értelmezési tartománya tehát: R\{-⅘; ⅔}
AHHAAA értem már...csak még annyi, hogy amikor meg van az X... akkor hova is írjam az eredményt? Mármint PL:a 3. linkes példa, ottis (...........+2 )és akkor utána (=) és írjm h x=4/5 .... vagy azt bárhova írhatom PL:aláis
Ha érted mire gondolok....
Meg még egy kérdés :)
Van ez a példa... itt van olyan is, hogy 2 nevezőben is x(másodikon) van.
Ha minden igaz lesz egyszer olyan, hogy : x=1/3
És a többi az, hogy lesz???
Remélem ebben még tudsz segíteni!
Kissé arról van szó, hogy afféle fordított világba lépünk be, mint Mézga Aladár az Antivilágban:
(nálam nem jön be, de megvan a Youtube-on is, sajnos csak németül:)
http://www.youtube.com/watch?v=eAgMvDYuSdo&feature=related
Folyékony tengerpart, szilárd víz, halász, aki a szilárd vízen járkál, és hálóját a folyékony partra veti ki, abban pedig szárazföldi állatokat (madarakat) fog. Felfelé ható nehézkedés, plafonon mászkáló emberek. Az evés közben növekvő, nem pedig fogyó kenyérdarabok (5:15-5:40). Mindenki király, kivéve a munkást, akiből csak egy van, és hatalma van.
Szóval a legtöbb matekpéldában, ahol egyenlet van (mondjuk x-re), ott általában valami egyenlőség van feladva, és mi azokat a számokat keressük, amelyeket x helyébe írva, az egyenlőség épp teljesül. Szóval megoldásokat keresünk, eredményképp pedig általában végül felsorolunk néhány konkrét számot, hogy x lehet ez, vagy az is, vagy még amaz is, más pedig nem.
Ebben a példában azonban sok minden szinte pont fordítva van. Nem egyenlet van megadva, csak egy kifejezés, és nem megoldásokat keresünk, hanem kikötéseket. Kikötéseket kell tennünk x-re, szóval hogy mik azok a számok, amiket x helyébe írva, a kifejezés értelmetlenné válik.
Mivel általában a nullával való osztás tud értelmetlenné tenni egy kifejezést, ezért itt most a feladat lényegében az, hogy a nevezőben álló kifejezések NE lehessenek nullák. (Majd később esetleg vesztek gyökös, tangenses, logaritmusos példákat is, ott egy picit bonyolódik a dolog, de az alapelvek hasonlóak.)
Az említett korábbi törtes példáknál tulajdonképpen nem egyenlőségeket, hanem épp fordítva, ,,nem-egyenlőségeket'' kell megoldanunk. Megoldásképp pedig végül nem számokat, hanem kikötéseket kapunk, afféle ,,nem-számokat'', vagyis tiltott értékeket.
A ,,nem-egyenlőségek'' tulajdonképpen nem mások, mint különleges egyenlőtlenségek. Nem arról szólnak, egy kifejezés az x milyen értékeire válik egyenlővé valamivel, sőt még csak nem is arról szól, hogy mikor lesz kisebb, vagy nagyobb valaminél. Hanem arról szól a dolog, hogy valami mikor lesz KÜLÖNBÖZŐ valamitől (konkrétan nullától).
Persze, a megkövetelt különbözőség az esetek többségében teljesül (hiszen Murphy törvénye szerint elrontani valamit könnyebb, mint az, hogy valami pont összepasszoljon). Ezért a megoldás nem úgy néz ki, hogy x ez vagy az lehet (felsorolva a lehetőségeket), hanem pont fordítva, a megoldás úgy néz majd ki, hogy x szinte minden szám lehet, kivéve ez meg ez, és itt meg pont azt a pár kivételt soroljuk fel, ami nem lehet, ami ,,meg van tiltva''.
Egyszóval: a ,,nem-egyenlőségeket'' is meg lehet oldani, sőt általában szinte ugyanolyan módszerekkel oldjuk meg, mint az egyenlőségeket, de az ,,eredmény'' nem valamiféle konkrét értékek lehetősége x-re, hanem éppen ellenkezőleg: a megoldás valamiféle ,,kikötés'' lesz x-re: x nem lehet ez meg ez.
Konkrétan vegyük ismét a harmadik példát:
itt ugye a nevezőkben az
5x+4
és a
3x-2
kifejezések állnak. Mivel a nevezőben állnak, nem válhatnak nullává. No hát akkor az alábbi ,,nem-egyenlőségeket'' kell ,,megoldanunk:
5x + 4 ≠ 0
3x - 2 ≠ 0
Ezeket a ,,nem-egyenlőségeket (nagyon kevés kivételtől eltekintve) tulajdonképpen éppen ugyanúgy kell megoldani, mintha egyenlőség lenne. Ugyanis a legtöbb elv, amit az egyenlőségek megoldásánál alkalmazni szoktunk (pl. mérlegelv), itt is alkalmazható:
5x + 4 ≠ 0 | - 4
5x ≠ -4 | : 5
x ≠ -⅘
- - - - - - -
A másik ,,nem-egyenlőség'' ,,megoldása'':
3x - 2 ≠ 0 | + 2
3x ≠ 2 | : 3
x ≠ ⅔
- - - - - - -
A két ,,nem-egyenlőség'' megoldását (a két kikötést) úgy kell ,,egybeérteni'', hogy mind a két kikötésnek érvényesülnie kell (hiszen egyik nevezőbe sem kerülhet nulla). Tehát ha az egyik kikötés azt mondta, hogy x nem lehet ez, a másik kikötés meg azt mondta, hogy x nem lehet az, akkor azt együtt úgy kell érteni, hogy x ez sem lehet, meg az sem lehet.
Tehát itt a két kikötést úgy kell egybeérteni, hogy x nem lehet sem -⅘, sem ⅔:
x ≠ -⅘ és x ≠ ⅔
= = = = = = = = =
Nohát, így lehet leírni a dolgot jelekkel, szóval ez a megoldás menete. A ,,nem-egyenlőségek'' elég jól kifejezik a lényeget. A megoldás tehát nem a lehetőségek felsorolása, hanem pont fordítva: a kikötésesek felsorolása: egy, vagy akár több kikötés is, amiknek mindnek teljesülniük kell, vagyis x sem ez, sem az, sem amaz nem lehet.
Nem jelent lényeges különbséget az sem, ha másodfokú egyenlet van a nevezőben (például az Általad most említett példában x² és x²-4),
akkor egész egyszerűen ezekre is felírjuk a megfelelő ,,nem-egyenlőségeket'':
Első ,,nem-egyenlőség'':
x² ≠ 0
Második ,,nem-egyenlőség'':
x²-4 ≠ 0
Az első megoldása egyszerű: a 0-tól különböző számoknak a négyzete is különbözik nullától, és maga a nulla pedig nullát ad négyzetül. Vagyis ha valaminek a négyzete nem szabad hogy nulla legyen, akkor az az illető dolog maga sem lehet nulla, bármi más viszont nyugodtan lehet.
Tehát az
x² ≠ 0
megkötésből visszakövetkeztethetünk a
x ≠ 0
kikötésre.
A másik ,,nem-egyenlőség'':
x² - 4 ≠ 0
Most itt az segít tovább a levezetésben, ha át tudjuk úgy rendezni, hogy az egyik oldalon csak az x² álljon, a másik oldalon pedig valami konkrét szám:
x²-4 ≠ 0 | + 4
x² ≠ 4
Itt már láthatjuk a megoldást, hiszen tudjuk, hogy csak a 2-nek és a -2-nek a négyzete lehet négy, minden más szám négyzete különbözik négytől.
Tehát az
x² ≠ 4
megkötésből visszakövetkeztethetünk az
x ≠ 2 és x ≠ -2
kikötésre.
Egybeértve az eddig visszakövetkeztetett kikötéseket:
x ≠ ⅔ és x ≠ 2 és x ≠ -2
= = = = = = = = = = = = = = =
Vagyis x helyébe bármely valós szám helyettesíthető, KIVÉVE az ⅔, 2, -2 bármelyikét.
Szóval kicsit szokatlanok ezek a ,,nem-egyenlőségek'', de többnyire ugyanúgy oldjuk meg őket, mint a nekik megfelelő egyenlőségeket.
Ha mégis zavar a ,,nem-egyenlőségek'' fogalma, akkor lehet írni helyettük egyenlőségeket is, de akkor nagyon kell figyelni rá, hogy valahogy le legyen világosan írva, hogy itt mindent pont fordítva kell érteni, és nem a megengedett, hanem pont fordítva, a ,,tiltott'' behelyettesítésekről van szó.
Majd még az emeletes törtek lesznek érdekesek, ahol a nevezőben olyan tört van, aminek neki magának is van külön nevezője. Ekkor a kikötéseket mind a ,,kicsi'', mind a ,,nagy'' nevezőre meg kell tenni.
Azt a példát, ahol négyzetes kifejezések is szerepelnek a nevezőben, elrontottam egy apró helyen, itt javítom:
A nevezőben szereplő kifejezések:
x²
1 - 3x
x² - 4
Egész egyszerűen ezekre is felírjuk a megfelelő ,,nem-egyenlőségeket'':
Első ,,nem-egyenlőség'':
x² ≠ 0
Második ,,nem-egyenlőség'':
1-3x ≠ 0
Harmadik ,,nem-egyenlőség'':
x²-4 ≠ 0
Az első megoldása egyszerű: a 0-tól különböző számoknak a négyzete is különbözik nullától, és maga a nulla pedig nullát ad négyzetül. Vagyis ha valaminek a négyzete nem szabad hogy nulla legyen, akkor az az illető dolog maga sem lehet nulla, bármi más viszont nyugodtan lehet.
Tehát az
x² ≠ 0
megkötésből visszakövetkeztethetünk a
x ≠ 0
kikötésre. Ennek a ,,nem-egyenlőségnek'' a megoldása tehát az alábbi kikötés:
x ≠ 0
- - - -
A második ,,nem-egyenlőség'' nem tartalmaz négyzetes kifejezést, meg tudjuk oldani a szokásos eszközökkel is (mérlegelv):
1-3x ≠ 0 | + 3x
1 ≠ 3x | : 3
⅓ ≠ x
x ≠ ⅓
Ennek a ,,nem-egyenlőségnek'' a megoldása tehát az alábbi kikötés:
x ≠ ⅓
- - - - -
A harmadik ,,nem-egyenlőség'':
x² - 4 ≠ 0
Most itt az segít tovább a levezetésben, ha át tudjuk úgy rendezni, hogy az egyik oldalon csak az x² álljon, a másik oldalon pedig valami konkrét szám:
x²-4 ≠ 0 | + 4
x² ≠ 4
Itt már láthatjuk a megoldást, hiszen tudjuk, hogy csak a 2-nek és a -2-nek a négyzete lehet négy, minden más szám négyzete különbözik négytől.
Tehát az
x² ≠ 4
megkötésből visszakövetkeztethetünk az
x ≠ 2 és x ≠ -2
kikötésre. Ennek a ,,nem-egyenlőségnek'' a megoldása tehát az alábbi kikötés:
x ≠ 2 és x ≠ -2
- - - - - - - - -
Egybeértve az eddig visszakövetkeztetett kikötéseket:
x ≠ 0 és x ≠ ⅓ és x ≠ 2 és x ≠ -2
= = = = = = = = = = = = = = = = = = =
Vagyis x helyébe bármely valós szám helyettesíthető, KIVÉVE a 0, ⅓, 2, -2 bármelyikét.
Egyelőre nem tudom pontosan ellenőriztetni a Wolfram Alpha-val, de kértem tőle egy nagyított ábrát, és ezen látszik (szemre), hogy valóban épp a felsorolt értékeknél ,,ugrik ki'' a függvény ábrája a képből:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!