Milyen két világszemlélet találkozik a Bede Anna tartozása novellában?

Bede Anna képviseli a hagyományos, naív, népi megközelítést: a család egy tagja által elkövetett bűnért a család - ha lehet, de nem feltétlenül ugyanazon - egy tagjának kell bűnhődnie. Ez sok helyen így volt/van, ahol a törzsi társadalom szokásának maradványai fennállnak (orosz Kaukázus, Afganisztán stb.). Ez ráadásul kicsit rezonál az ószövetségi szemet szemért elvvel is (na de kinek a szem, az más kérdés). Keresztényi párhuzam is van, mert 1. Azt gondolja, hogy a büntetés leülésével a nővére üdvösségét elősegíti, , mint a lelki üdvért mondott gyászmise. Erzsi ezzel kicsit Krisztus a kereszten szerepbe kerül. Bede Erzsi valóban együgyű. Vagy a testvére elvesztésének fájdalma miatt vagy eleve.

A bíró ezzel szemben a törvény betűjét követ: Bede Erzsi nem bűnös, ezért Bede Erzsi szabadon távozhat. Érdekes módon itt a "törvény betűjének követése" nem fordul embernyomorító packázásba, mint az olyan példákban szokott, hanem még meg is vigasztalja a bíró a lányt egy kegyes hazugsággal, miszerint a nővérének ügye más megvilágítást nyert. Ebből a szempontból a bíró egy megbocsátó isteni szerepbe kerül, ugyanis, ha azt mondja a lánynak, hogy ő nem ülhet helyette, akkor az Erzsinek soká/élethossziglan lelkiismeretfurdalás. A bíró ötvözi a modern és a régi rendszer előnyeit. Ritka eset.