Most én nem értem, vagy nincs is benne a szövegben?
Sziasztok, segítségre lenne szükségem történelemből.
"Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, az ember teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítettek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármely kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa, vagy eltörölje, és új kormányzatot létesítsen, olyan elvekre alapítva és hatalmát oly módon szervezve, amely jobban védi biztonságát és jobban elősegíti boldogulását…”
(A Függetlenségi Nyilatkozat részlete 1776)
Ehhez tartozik 2 kérdés, amire nem tudom a választ több óra keresgélés után sem, pedig tuti, hogy volt róla szó.
1. Melyik filozófiai irányzat hirdette, hogy "Minden ember egyenlőnek teremtett"?
2. Melyik kormányzat ellen irányul a nyilatkoztak ezen része?
Lenné még 1 feladat, amire szinten nem tudok válaszolni.
Egy olyan dolog lenne, hogy szakszervezet, és oda kellene illeszteni a hozza tartozó szöveghez.
1. szöveg: Az angol munkásság első országos mozgalma, amely a választójog kiterjesztéséért harcolt. Követeléseiket petíció formájában nyújtották át a parlamentnek.
2. szöveg Szakmai érdekképviseleti szervezetek, amelyek elsősorban a munkások élet- és munkakörülményeinek javításáért küzdöttek. Gyakran sztrájkokkal értek el könnyítéseket.
Szerintem a második szöveghez illik oda hosszas keresgélés után.
Előre is köszönöm a segítséget:)
U.i: Aki azzal jön, hogy ne itt próbáljam meg megcsinálni a házimat, annak annyit mondok, hogy kb 10x ennyi feladat van még, viszont azokat mind tudtam, csak ezt pár kérdést nem :)
Függetlenségi Nyilatkozattal kapcsolatos 1. kérdés:
A sztoikus filozófia (sztoicizmus) az addigi görög természetfilozófiai hagyománynak némileg ellentmondva, Szókratészhez híven, inkább (bár nem kizárólag) a társadalomra és az emberekre, a humánumra irányult, például minden ember azonos értékűségét hirdették.
A keleti filozófiák közül leginkább a buddhizmussal rokonítható ez az irányzat.
Hát akkor még ezt találtam:
John Locke 1660-ban a Two Tracts on Government című írásában fejtette ki az állam kialakulásáról és működéséről szóló érveit: az államformát az határozza meg, hogy a közösség kinek (kiknek) a kezébe teszi le a hatalmat. A fentiek alapján különböztethető meg egymástól a demokrácia, az oligarchia és a monarchia. Locke tipológiája tehát az arisztotelészi osztályozást követi annyiban, amennyiben a hatalom gyakorlóinak személye alapján csoportosít. Később az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatának szövegében Locke nézetei is megjelentek, amelybe bizonyos sorokat szó szerint vettek át tőle.Thomas Jefferson mesterének tartotta Locke-ot, a szenzualista materializmus atyját.
Locke filozófiájának középpontjában az ismeretelmélet áll: Születéskor az emberi elme üres lap (white paper, tabula rasa), melyre a külvilág tapasztalatai kerülnek (de a képzetek megalkotásának képessége már eleve adott).
A liberalizmus szabadságfelfogása is visszavezethetõ Locke-ra, de az õ értelmezésében a szabadság nem a szabadosság elvét jelenti, hanem azt, hogy az embereknek van (józan) esze, mellyel a törvényeket felfogják, s melyekhez igazodva élni tudnak.
A liberalizmus egyébként nem filozófia, hanem egy ideológiai irányzat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!