Az asztalon két teljesen egyforma pohár van színültig töltve vízzel. Az egyik pohárban a víz tetején egy pingponglabda úszik. Melyik pohár nyomja jobban az asztalt?

A szabály úgy van, hogy annyit veszít a labda a súlyából, amennyi vizet kiszorít.

Vagyis a 2-es válasz biztosan nem jó, legalább is a magyarázat nem.

A sűrűség nagyon számít.

Ha egy vasgolyót dobnánk bele, akkor kevés vizet szorítana ki, de nagyobb lenne az össz súly abban a pohárban.

A pingponglabdás. A vízkiszorítás miatt csak a labda helyzete változik, nem a súlyerejéből eredő terhelés. Egyik oldalt pohár, víz, labda. A másikon pohár és víz.

Ha döntetlen lenne, akkor a víz alján belenyomott 1 dl olaj sem jelent terhelést, mert felúszik? Na ne már!

#5

A víz alján bármit belenyomsz, az a tárgy vagy anyag térfogatnyi vizet fog kiszorítani.

Itt a kérdés, hogy a labdát mennyire húzza a gravitáció a vízbe..

8-as első mondatával egyet értek.

A teljesen vízbe nyomott labda térfogatnyi vizet szorít ki.

A második mondattal viszont van némi probléma.

Visszatérek a 0 százalékot kapott sűrűség problémára.

Ha két azonos tömegű, de különböző sűrűségű labdát lebegtetek a vízen, a kisebb sűrűségű kevesebb vizet szorít ki , mint a nagyobb sűrűségű, mivel a kisebb sűrűségű nem süllyed olyan mélyre, azaz nem akkora térfogatot süllyed le. A vasgolyó, azonos tömegnél sokkal kisebb térfogattal rendelkezik.

A pingpong labda műanyag alapanyagának sűrűségével és a benne levő gáz (levegő) sűrűségével mindenképp számolni kell, mivel másképp hogyan állapítható meg a víz kiszorítása. Ha vastagabb a műanyag rész , akkor mélyebbre süllyed. Az elsüllyedő műanyag és levegő műanyag aránya lényeges. Tudni kell a sűrűséget is, ha számolni akarsz.

Egy műanyag csónaktestnek és egy acél csónaktestnek különböző a merülése, akkor miért ne számítana a sűrűség ?