BTK-s egyetemisták, nálatok ez hogy van?

Nyelvszakra jártam, nemrég abszolváltam.

Amikor jelentkeztem, mindenki rábólintott, míg más pl. reálos szakokra nem. (Jó voltam matekból is.)

Azóta megváltozott a helyzet, sokszor felhozzák, hogy mi lesz. De inkább azért, mert csúsztam sajnos.

Még mindig hisznek abban, hogy a diploma ér valamit, de már szerintem más szakra küldenének.

Én most fogok menni btk-ra, de nem aggódnak miatta. Pszichológiára megyek, azzal könnyű elhelyezkedni, és az a tudás sose lesz elpocsékolt idő (úgy tudom szerintük se).

Bár a pszichot nem kellene egy kalap alá venni lehet a többivel, az eltén jó, hogy már nem azon a karon van.

1-es vagyok

Mikor jelentkeztem akkor nekem sem volt semmi konkrétabb képem arról, hogy mégis mit lehet kezdeni a szakommal (amúgy én is nyelvszakos vagyok), tehát csak az internet-nyíltnap-hallgatók hármasból tudtam tájékozódni. Viszont annyit tudtam, hogy valószínűleg ez nem az a terület, amivel majd kapkodnak az ember után és majd nagy pénzéket fogok leakasztani. A BTK-nak mindig volt egy ilyen pejoratív kicsengése, hogy így büfészak, úgy büfészak és ezt már akkor is hallottam eleget. Sőt, én reálos gimibe jártam és tulajdonképpen az osztály 90%-a informatika-műszaki irányba tanult tovább, a tanárok is erre terelgettek minket (és amúgy egy darabig én is ezt szerettem volna), szóval ott ez a bölcsész vonal abszolút szóba sem jött, max. ellenpéldának. Úgyhogy ezek után lehet, hogy hülyén venné ki magát, ha azt mondanám, hogy félek vagy aggódok, mert ebből a szempontból azért voltak elképzeléseim, hogy mire vállalkozok. Őszintén szólva nem különösebben foglalkoztat, mert úgy vagyok vele, hogy akkor sem tudok jobbat. Szoktam rajta gondolkozni, hogy pl. elvégezhetnék majd valami gazdasági képzést vagy egyebeket, de nem tudom, hogy lenne-e értelme. Nem véletlenül választottam ezt a szakot, engem alapvetően ez érdekel és szívesebben is tanulom vagy akár más nyelveket is szívesen elkezdenék, szóval inkább ebben tudom magamat elképzelni és ez tök független attól, hogy nekem lesz-e munkám vagy sem és milyen. Persze, azért örülnék neki, ha lenne valami eredménye a tanulmányaimnak és az ember pénzből él, szóval nem akarok ilyen elszállt szentimentális dumákat sem nyomni, de végső soron azért mégis az számít, hogy azt csinálod-e, amit szeretsz. Én most úgy érzem, hogy ezen irányba tartok és nekem ez egyelőre több is, mint elegendő. Aztán majd eldől, hogy mi sül ki belőle, de előre nem aggódom ilyeneken.