Mi értelme van az akadémikus nyelv használatának, olyan közegben ahol nem megszokott, vagy teljesen indokolatlan?
Utolsó előtti évemet töltöm a közoktatásban, és peckemre ebben az évben 2 új tanárt is kaptam. Mindkettő a felsőoktatásból jött. Ezen a ponton biztos felmerül a kérdés, hogy mi ezzel a baj, biztos jól képzettek, és talán még többet is nyújtanak, mint egy átlagos, középiskolás tanár. Elmondhatom, hogy nem. Még egy átlagos tanórát sem bírnak megtartani, mert nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy nem mindenki önszántából vesz részt a tanórákon, mint az egyetemen. Ezért a gyengébb tanulók, akik pont lesz@rják az egészet, mindig elterelik a témát, megszakítják, és mi, akik szeretnénk még tanulni is valamit, szinte a semmivel maradunk, a tanórák végére.
Amit mondanak pedig... nehezen érthető. Nem beszédhibásak, és mi sem vagyunk halláskárosultak, de az a rengeteg szükségtelen, cseppet sem magyar, idegen nyelvből átvett szó, amit beleszőnek egy egyszerű leckébe elképesztő. Félreértés ne essék, én nem szakszavakról beszélek, hanem olyan szavakról, amire van szép, magyar, érhető megfelelő.
Nem csak professzorok esetében, de már egy egyszerű beszélgetésben is tapasztalom. Szakmai gyakorlaton voltunk, és épp egy beszámolóban hallottam: "...megtanultam autodidakta módra." Nem, nem pedagógia, és még csak nem is pszichológia volt. Én jártas vagyok benne, mert ez a területem, de elképzeltem, mennyit értettem volna belőle, ha pedagógia helyett autószerelőt végeztem volna. Az "önerőből" már olyan ódivatú lenne? Ez még talán nem is ütött volna el annyira, a mondat többi, normális, magyar részétől.
Nem értem mért kell ennyire durván megerőszakolni a nyelvet amit beszélünk. Nektek volt már hasonló tapasztalatotok? Ti egyet tudtok érteni ezzel az egész folyamattal?
válasza:Nekem tanárként volt olyan élményem, hogy egy év Budapesti elit (vagy legalábbis értelmiségi szülős) gimi után vidéki kisváros - aztán azt vettem észre, hogy nem ugyanazt a nyelvet beszéljük. Ami nekem magyarul van, azt a diákok nem értik.
Pl. az idézett esetben az "önerőből" nekem az anyagiakat jelenti, tehát azt is, ha tanár tanít, de én fizetem. Az "autodidakta" jelenti azt, hogy magamat tanítom.
Tehát ők nem direkt beszélnek "bonyolultul" (=komplex nyelvi struktúrákat használva :) , nekik az van "magyarul", meg kell tanulniuk a diákok által érthetően beszélni, ami számukra pont olyan nehéz, mint nektek őket megérteni.
A tanárnak annyival nehezebb, hogy általában ő beszél - így keveset hallja a Ti kommunikációtokat.
Nem is számítottam másra... végül is ez a gyakori. Elit, értelmiség, védik, kisváros, már csak soros, Fidesz, és Orbán Viktor hiányzik ebből a válaszból.
Semmit sem mondtam az iskolámról, a származásomról, az osztálytársaim származásáról vagy a vidékről ahol élünk. Ezzel szemben te máris feltételezted, hogy ez csak a kisvárosi vagy a vidéki iskolákban jelenthet problémát. Mert hát a vidék az úgy- e mindig elmaradottabb, mért ne lehetne (sokszor indokolatlanul is) belerúgni.
Amire te gondoltál, a válaszod alapján, a soraid közt olvasva a tájszólás, a különböző nyelvjárás, és a feltételezés, hogy a munkás ember gyerekei nem férhetnek hozzá nagyobb műveltséghez, nem olyan közegben mozognak, mint a "Budapesti elit". Tudod... én még tartom magam ahhoz, hogy a magyar nyelv attól is szép, mert színes, és a tájszólás, az nem szégyenleni való, nem kell takargatni és nem szabad gúnyt űzni belőle. Attól még senki sem lesz műveletlenebb vagy kevésbé intelligens, ha úgy beszél ahogy szüleitől, az egész közösségtől tanulta, és borzalmasan káros, és lenéző az a feltételezés ami e mögött áll (és szerintem oka is a vidéken élők kisebbségi komplexusának). Tudod (vagy sem), vidéken is találkozhatsz, művelt, és olvasott emberekkel/ diákokkal. Nem feltétlenül kell nagyvárosban tanítanod hozzá, és hidd el, mi is megértjük a mondandódat, ha más miatt nem is, hát azért, mert tanulunk angolt, és valamennyi latint.
Te talán nem érzed és nem érted, mit jelent szeretni egy nyelvet, és ezt a nyelvet nem kell elszeparálnod az "elit" és a gyerekei által beszélt és a vidéki emberek nyelvétől, mert szépen lassan ugyan... de szinte csak ez, ami még összeköt bennünket.
Ami meg a bonyolult nyelvi struktúráidat illeti, azt hiszem nem értettél meg. Pont nem érdekel az, hogy meddig bővíted a mondatodat, és mennyire komplex kifejezéseket használsz benne. Én csak az ellen emeltem szót, hogy szükséges- e ezt bevinned egy olyan közegbe, ahol nincs hozzászokva a hallgatóságod, és, hogy egyáltalán szükséges- e így beszélned, a szakmádon kívül. Csak magad ellen hangolod azokat, akiket tanítanod kellene, és nem utolsó sorban 1 személynek könnyebb alkalmazkodnia, mint egy egész évfolyamnak (de megértem, hogy ez időbe kerül... csak páran nem akarnak rá időt nem fordítani, és mintha élvezettel beszélnének ezen a módon, egy ilyen hallgatóság előtt... ezzel csak ellenszenvessé teszed magadat).
Egy kis olvasottsággal már sok mindent ellehet érni, és javítani nyelvhasználat terén, ehhez nem kell olyan családból származnod, vagy olyan helyen élned. Káros olyan dolgokat feltételezni, amiket te tettél.
válasza:
válasza:Kicsi a szókincsed. Figyelj és tanulj a tanultabbaktól. Én az egyetem első évében az idegen szavak szótárán éltem.
Ahogyan egy korábbi hozzászóló írta, az "autodidakta" nem egyenlő az "önerőből". Latin szavakat adekvát módon használni (hogy egyből használjak egy latin szót :D) a műveltség és a precíz fogalmazás jele.
Becsüld meg, hogy ilyen művelt tanáraid vannak.
válasza: válasza:>Nem is számítottam másra... végül is ez a gyakori. Elit, értelmiség, védik, kisváros, már csak soros, Fidesz, és Orbán Viktor hiányzik ebből a válaszból.
-Erősen projektálsz :) Mondhatnám úgy is, hogy kivetítesz rám olyan véleményt, amit én nem képviselek - csak így hosszabb mondani, szóval nem feltétlenül öncélú az idegenszó-használat, egyszerűen kényelmes, márpedig az anyanyelvétől azt várja az ember, hogy kényelmes legyen :)
A mondanivalóm lényege az volt, hogy a "mi értelme" kérdésre azt a választ adtam, hogy ezt nem az "értelem" csinálja abban az értelemben, hogy nem tudatos döntés: a nyelv automatizmus, ők így beszélnek. Azt is mondtam továbbá hogy ez nem feltétlenül a nyelv "megerőszakolása", sok esetben árnyaltabb vagy rövidebb megfogalmazást tesz lehetővé a nagyobb szókincs. Ők is anyanyelvi beszélők, mitől lenne az egyik "magyarabb", mint a másik.
Zárójeles megjegyzés: nem vagyok azért teljesen "minden mindegy" állásponton, pl. a rendőrnyelv ("intézkedést foganatosítottam") vagy a postásnyelv ("tértivevényes könyvelt küldemény") többnyire csak öncélú "elitizmus".
Elmondtam az élményeimet, mindenféle minősítés nélkül. Amúgy magam is vidéki munkás-paraszt származású vagyok, tudom, mit jelent a nyelvi hátrány.
Nekem nem esik nehezemre átvenni a beszélgetőpartnerem szóhasználatát, stílusát - akkor is, ha nem akarom. Pl. a "native speaker" vendégtanárunkkal beszélve öt perc után már töröm a magyart (és közben az az érzésem, hogy folyékonyan beszélek angolul..). Vagy a gyerekeimmel beszélve átveszem a hibás szóalakjaikat, ragozásukat, így az a tévhitük alakult ki, hogy ők velem együtt helyesen beszélnek egy nyelvjárást :)
Sajnos a 90-es években, amikor a tanárság annyit jelentett, hogy az ember "one man show"-t ad elő a katedrán, a diákok csendben figyeltek, így nem tudtam, hogy éppen azért nem értik, mert a fizika nehéz, vagy már a szavaimat sem értik.
>Attól még senki sem lesz műveletlenebb vagy kevésbé intelligens, ha úgy beszél ahogy szüleitől, az egész közösségtől tanulta, és borzalmasan káros, és lenéző az a feltételezés ami e mögött áll (és szerintem oka is a vidéken élők kisebbségi komplexusának).
-Ezt nem is állítottam, de ha már felhoztad, sajnos egy leküzdendő hátrányt jelent. Maga az akcentus nem, az akár még "szexi" is lehet, de az érthetőség miatt a kisebbségnek idomulni kell a többséghez. Egy magyarországi magyar nem érti, hogy mi az a "pecsdzsem maszlinás borkányban", szóval ha azt akarja, hogy megértsék, akkor úgy kell mondania, hogy "csipkebogyólekvár olajbogyós befőttesüvegben". Az én anyanyelvem, szóval a gyerekkoromban megtanult nyelv szerint az "én innák" változat a helyes, de a többségi nyelvhasználókat ez zavarja, mert az "innák" alakot ők harmadik személyű alakként értelmezik automatikusan. Tehát el kellett ezt hagynom, hiába így tanultam a szüleimtől.
> csak páran nem akarnak rá időt nem fordítani, és mintha élvezettel beszélnének ezen a módon, egy ilyen hallgatóság előtt... ezzel csak ellenszenvessé teszed magadat).
-Nem szeretek érthetetlen lenni, szerintem a pedagógia egy szolgáltatás, ahol a diák az "ügyfél", a "megrendelő", még ha a tanári szerep magában foglal hatósági elemeket (osztályozás, vizsgáztatás) is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!