Ott szeretném hagyni az egyetemet, mi tévő legyek?

Sziasztok, kicsit hosszú lesz, de köszönöm annak aki végig olvassa.

A nemzeti közszolgálati egyetemen tanulok, közigazgatás szervező szakon, 2. féléves vagyok.

Tavaly érettségiztem, és nappalira nem volt elég pontom, ezért levelezőre, pótfelvételin keresztül jutottam be fizetősre.

Azért erre a szakra jöttem mert érdekelt a közigazgatás, és politikai ambícióim vannak, itt ahol lakom szeretnék a jövőben önkormányzati képviselő netalán tán polgármester lenni. (tudom, hogy ehhez nem elvárás a diploma, de azért nem lenne hátrány)

Az első félév jól sikerült, mindenből átmentem, a tantárgyak nagy százaléka érdekes volt, és ez megkönnyített a vizsgára való felkészülésben. Viszont most, a második félévben katasztrófa, amikor nagy ritkán (két hetente kell bejárni, egyszer sem hagytam ki) bemegyek a suliba nem telik el úgy nap, hogy azt érezném, hogy ennek volt értelme, ez hasznos amit hallottam.

Amikor itthon nekiültem, órai jegyzetet, tanári segédanyagot, vagy tankönyvet olvasni akkor ahogy olvastam végig az volt a fejemben, hogy ez engem nem érdekel. Egyszerűen nem tudja a figyelmemet fölhívni.

Egyetem mellett elkezdtem dolgozni részmunkaidőben, ott ahol édesapám dolgozik, könnyű fizikai, és irodai adminisztrációs feladatokat végzek.

Korábban sosem dolgoztam középiskola alatt, mindig kértem a szüleimtől pénzt ha kellett, mindig adtak, de azért 18 évesen mindig kellemetlenül éreztem magam, hogy a barátnőmet nem tudtam moziba elvinni úgy hogy ne kértem volna. ÉS most tök jó érzés, hogy annyit keresek hogy ilyen dolgokat megtehessek, meg hogy magam tankoljam meg az autót meg ilyenek.

Barátnőmmel belátható időn belül szeretnénk össze költözni, de a jelenlegi fizetésemmel nem lenne esélyünk albérletet fizetni.

Ezért jó lenne teljes állásban dolgozni, viszont akkor mellette a suli esélytelenné válik.

A politikai ambícióim meg így is megmaradnának.

Ami a munkát illeti, ahol jelenleg dolgozom, ott próbálkoznék meg, hogy teljes állásba fölvegyenek,

apám és a kollégája kitanítana a szakmára. Azért is lenne ideális, mert mindenkit ismerek itt, nem szívatnának, és türelmesek lennének velem.

Sosem voltam az a ügyes, barkácsolós fiú, de nem megtanulhatatlan.

Csak félek, hogy hogyan reagálnának a szüleim akik a tandíjamat is fizették. Persze vissza fizetném ha kell, hisz majdnem fél millió forint volt a két félév együtt.