Római jogban mi számít jogszerű szerzéscímnek pl. : elbirtokláshoz?

Húha pedig decemberben volt vizsgám belole :D

A jogcél (iusta causa, iustus titulus) azt a jogi célt jelenti, amelynek érdekében a jogalanyok valamilyen jogi tényt veghezvisznek.

A causa szükséges:

-elbirtoklás (usucapio),

-átadás (traditio)

Tényállás eleve tartalmazza a causat:

-a ius gentium szerinti tulajdonszerzési módok (kivéve traditio)

Causatlan (absztrakt) jogugyletek:

-mancipatio

-in iure cessio

--> ezek meg a felek szándéka ellenére is átveszik a tulajdont

Tehát ilyenkor kisebb a jelentősége annak, hogy a tulajdonátruházás során az egyik fel malae vagy bona fidea, a hangsúly inkább azon van, hogy a tulajdonátruházás maga milyen okkal, céllal, jogalappal tortent.

Elbirtoklás eseten csak az egyik fel felől tortenik ez meg, a masik sokszor nem is tud rola vagy igen de nem tehet ellene semmit. A ius praetorium hozta ezt be amikor a praetori gyakorlat alapján egy telken lakó egy ido utan elbirtoklhatta a tulajdont, de az csak 10/15 (iustinianus utan) ev utan lett valójában az o tulajdona. Tulajdonátruházáshoz pedig szükséges hogy az elozo birtokló maga is tulajdonos legyen. Amiről te beszélsz fent elbirtoklás az nem elbirtoklás, hanem a traditio es most nem jut eszembe melyik másiknak a keveréke.

A feldolgozás egy speciális eset, kevés is a megmaradt jogeset belole. Ott lényegtelen hogy akitől vette az anyagot az eredeti tulajdonos volt-e vagy csak birtokló, mert az szamit hogy az anyag visszacsinalhato-e eredeti állapotába. A továbbiak, jo es rosszhiszeműség kérdése illetve hogy ki volt a tulajdonos es ki a birtokos a kártérítési per során jön elő, a per egy későbbi szakaszában, es a causahoz nincs köze.

Remelem viszonylag érthető volt, igy fejből ennyi maradt meg :D ha van kerdes kérdezz csak bátran

Nemo plus iuris. Senki nem rendelkezhet olyan dolog felett ami neki sincs. Így ha valaki elad neked valamit ami nem az övé két lehetőség van. 1. Te jóhiszemű vagy és ellenérték fejében szereztél. Ilyenkor megvan a jogcím de a szerzésmód hibás, beindul az elbirtkolás. Viszont ha csak egy nappal az elbirtoklási idő (ingóra 10 ingatlanra 15 év) letelte előtt jelentkezik az eredeti tulaj, hogy kéne neki vissza a dolog vagy gyakorlolja bármilyen tulajdonosi jogosultságát te kutya köteles vagy neki azt kiadni. Ha letelt az elbirtoklási idő te leszel a dolog boldog tulajdomosa. 2. Rosszhiszeműen szerezted a dolgot (tudtad hogy aki eladja nem rendelkezik a dolog felett tulajdonjoggal). Ilyenkor se jogcím se semmi. Nem indul be az elbirtoklás ugyanis nincs mire.

Mivel elég hosszú az elbirtoklási idő (10 és 15 év) nem megy semmi a tulajdonos ellen. Itt abból indulunk ki, hogy ennyi ideig nem fontos a dolog az eredeti tulajnak viszont van helyette egy másik, akinek van rá igénye megkaphatja. Az elévülés nuygszik ha az eredeti tulajdonos nincs abban a helyzteben, hogy tulajdon jogát gyakorolja (pl mert beteg), ilyenkor tehát hiába kegyeg le 10 vagy 15 év nem ér a neved.

A hatályos jogban létezik kölün jogcímes elbirtoklás ez nem azt jeletni hogy a sima elbirtokláshoz ne kéne jogcím hanem ez az elbirtoklás egy speciális esete amikor jóhiszeműen megveszi a vevő ellenérték fejében az ingatlant de annak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzése valamiért elmarad. Ilyenkor a 15 év helyett 5 év után már rohanhat a hibásan szerző (azért hibásan szerző mert ingatlannál a nyilvántartási bejegyzés viszi át a tulajdnont) a földhivatalba bejegyeztetni a tulajdonjogát.

Egyébként az elbirtoklófélben lévőt megilletti a birtokvédelem a tényleges birtokhelyzet alapján de ha perre kerül a sor már nem a tényleges helyzet számít hanem a birtokláshoz való jogcím (ahol a tulajdonos üt mindenkit).