Elvesztettem a motivációm? (Egyetem)

21 évesen böven van idöd ide-oda ugrálni, hidd el :) Viszont ha valóban csak a tanár miatt utáltad meg, akkor szerintem rossz döntés lenne szakot váltani. Ha végképp nem tudod a félévet nála teljesíteni, akkor esetleg megpróbálhatod másik félévben más tanárnál (ha van rá lehetöség). Esetleg egyetemváltás ugyanerre a szakra.

De ha a csoporttársaiddal jóban vagy, akkor velük is beszélj ezekröl a dolgokról. Egy kis lelki támogatással könnyebb az ilyen idöszakokat átvészelni.

Egyszer rám is rám szállt egy oktató (minden gyakorlaton). 3. alkalommal a szünetben odamentem hozzá, és megmondtam, hogy álljon le (persze, udvariasan, csendesen, röviden)! Bár a csoporttársaim is sajnáltak, a legtöbbjük azt mondta, nem merte volna megtenni. Én igen. Megérte.

Végül nem ő vizsgáztatott, de ha úgy lett volna, és megvágott volna szubjektív okokból, akkor elmentem volna a tanszékvezetőhöz, és kértem volna, hogy legközelebb más oktató vizsgáztasson le (egyébként lehet ilyet kérni).

Neked kell mérlegelned, hogy

- van-e igazság abban, amiket mond, csak a stílus rossz vagy egyértelműen túllépi a hatáskörét. (Pl. első órától szivat-e, és tényleg nincs-e részed benne.)

- milyen magasan áll az oktatói ranglétrán (pl. ha tanszékvezető vagy magasabban van, az szívás:S)

- mennyit találkozol még vele (akár más tárgyak kapcsán)

- vizsgáztathat-e (főleg szóban, írásban nem nagyon tud lényegesen más jegyet adni)

Ha teljesen biztos vagy az igazadban (esetleg a csoporttársaid közül van-e, aki hajlandó megerősíteni, amit állítasz, ha úgy adódik), és fel mered vállalni, akkor érdemes megfontolni, hogy lépj.

Bár én elég karakán vagyok, nekem is nagy lelki viharokat okozott, mert soha nem fordult elő korábban, hogy egy oktatónak visszaszóltam volna, pedig korábban is megesett, hogy megaláztak - de akkor nem érte meg a stresszt, hogy hogy jövök ki belőle. Szóval van az a helyzet, amikor inkább elviseli az ember, ezt neked kell mérlegelned.