Nagyjából miből áll egy phd hallgató napja? Mennyire van leterhelve az ember egy "hagyományos" munkahelyhez képest? Később, ha nem tudományos pályán szeretném folytatni, akkor mennyi pluszt ad? (Élelmiszeripari mérnöknek tanulók)

Ha nem akarsz kutató lenni hanem pénzt keresni akkor felejtsd el, sok szopó van vele. (Tudom elhiheted :D)

...én is hasonlóan vagyok, csak szerencsére a kutatóhely egyben az ipari munkahely is, így lényegében két helyről kapok fizetést, de ugyan azt csinálom. Tény hogy azt 180-200 órában is akár, mert sokszor leterheltek vagyunk.

Szerintem azért elég őrültnek kell lenni hozzá, és rendesen bele kell élned magad a témába, mert publikációs kötelezettség van. Első szerzős cikk is, tehát valódi újdonságot kell letenned az asztalra és elfogadtatni egy impakt faktoros szaklappal. Ezt nyilván a kutatócsoportban tudod megtenni, és el kell érjed, hogy a következő elsőszerzős publikálást te kapd meg. Tehát folyamatosan zajlanak a kutatási projectek, és ebből te is kapsz majd, attól függően mit teszel... Jellemzően elég sokba kerülnek a kutatási témák manapság, élelmiszeriparban is... Szóval egyedül ez esélytelen, tehát pályázati pénzből fog menni. Ezt pedig a főnöködnek meg kell szerezni, stabilan legalább 4-5 évre, ugyanis kb ennyi idő alatt fogsz PhD-zni, mire beérnek a publikációk és a téma.

Tehát összegezve, ha csak tanulgatni akarsz, a PhD iskola TOTÁLISAN alkalmatlan erre. 100%-ban arra megy itt már a dolog, hogy kutassál, kísérletezz, modellezz, elemezz. Itt a tárgyak meg a tanítás jobb esetben csak töltelék, a hangsúly az önálló munkán van. Ha meg csak egy kamu témát vinnél, amivel el lehet tölteni 4 évet és talán lesz belőle valami... Nem éri meg egyáltalán. Aránytalanul sok szopás van vele. Ezt akarni kell teljes elméddel, minden reggel és este, különben nem éri meg.

Lehet, legalábbis a Semmelweis-en engedik a doktori iskolában... és itt az országban szerintem a legmagasabb a publikációs követelmény, ezért nyomja mindenki 5+ évig.

Tehát itt nálunk legalábbis heti 20 órában melózhatsz mellette.

Amúgy én azt javaslom, hogy kell egy olyan ipari céget találni, ahol zajlik épp valami kutatás-fejlesztés. Az egyetemen találsz egy professzort és összedrótozod a kettőt.

Akár sörfőzésből is lehet PhD-t írni :)

Összefoglalom neked:

Eleve úgy van, hogy 2 év most egyfajta tanulási időszak, lesznek tárgyaid és tanítanod kell pár gyakorlatot.

Ez DI-nként eléggé változó, nekem pl nem kell tanítani, cserébe van pár SOTE-s kötelező tárgyam. Nem vészesek ezek sem. Összesen 16 kreditet kell összeszedni 2 év alatt.

Másik DI-ben másik egyetemen meg nincsenek tárgyak, cserébe tanítanod kell. Valakinek ez neccesebb mert az órákra készülni kell, nem lóghatod el. Akiket ismerek szinte mind el vannak havazva. Nem tudnak a kutatási témával foglalkozni mert mindig ZH-kat kell javítani, meg megy a herce-hurca.

Aztán teszel egy komplex vizsgát, és 2 év után emelik 140 nettóról 180 nettóra a fizetést. Szerintem itt már el lehet érni az össz 300K nettót, ez alá ne add.

Itt 2 évig csak a kutatási témád lesz már, nem kell több tárgyat megcsinálni s tanítani sem.

Viszont egy átlagos kutatási project, publikáció akár 5 év is lehet, és simán lehet, hogy elfogy a pénz stb... Kevés embert ismerek aki 4 év alatt végzett. Igazából senkit. Inkább 5-6-7 év a reális.

4-5 év alatt kell társszerzős és elsőszerzős publikáció is a megszabott impakt faktorral. Tehát nem lehet csak úgy bármibe publikálgatni, és a PubMed nem az angol kocsmák gyűjtőoldala :D. Vannak kutatócsoportok amiknek a vezetője egyszerűen nem enged alacsony impakt lapba publikálni, presztízsből. Ha már lehozol valamit az ne egy szir-szar lapba menjen, hanem top folyóiratba.

Pl nekem 2.5 IF az elsőszerzős követelmény, ez elég sok de több kisebb cikkből össze lehet rakni. Na itt nincs ilyen, kb 10 IF alatt nincs élet, és csak nagyobb lapba lehet publikálni és az ütős legyen. Pl Nature Methods stb...

Viszont az irdatlan sok meló, pedig lehet egy Scientific Reportsba simán bevennék. Minél nagyobb a lap, annál átütőbb eredményt várnak el, annál nagyobb újdonságfaktorral, és bizony ha gyenge a kísérlet úgy visszadobják, hogy csak csattan...jobb esetben bekérnek még egy rakás másik műszeres mérést, ami miatt csúszol vele 1-2 évet is akár.

Ez mind-mind a labortól és a doktori iskolától függ.

PhD előnyei amúgy:

Nyilván egy PhD végzettnek nagyobb a reputációja, külföldön biztosan jobb melókat találhatsz, főleg ipari tapasztalattal (az KIEMELTEN fontos szerintem. Meg kell ismerni egyszerűen a versenyszférát is. Későbbiekben még egy kutatónak is aranyat ér).

USA-ba könnyebben kapsz vízumot, eleve több pályázati lehetőség van (amivel ha jó vagy tényleg lehet komolyabb pénzeket gurítani). Konferenciák, utazások, sok szakmai ismeretség. Valljuk be, azért nem rossz.

Viszont az utolsó jótanácsom!

Előbb találj egy érdekes témát, amivel tuti szeretnél 4-5 évig mókolni, és csak utána jelentkezz PhD-re. Mert lehet úgy is, hogy csak beesel és ott kepesztesz valami témát.

Ha találtál jó témakiírást, akkor járjál be szépen a laborba ingyen, mérd fel a terepet, cimbizz össze a labortársakkal, főnökkel.

Mert bizony ez egy csapatmunka, olykor szorosabb kötelékekkel mint egy cégnél. Egy kísérleti társra teljesen rá vagy utalva, és egy témavezetőre vagy középvezetővel pedig muszáj jól kijönnöd. Ha cikkírás van, akkor baromira bele fog szólni a "tudománypolitika". Itt bizony néha harcok lehetnek a szerzőségért, ki mit csinált stb. Nem is olyan nehéz összeveszni a többiekkel, vagy a főnökkel. Főleg ha beszopódnak a források.

Már több labort megjártam és akár egy ember is el tudja mérgezni a csoport munkáját.

Szóval jól gondolt meg mibe vágsz, és kikkel, mert ez egy háborús övezet és a bajtársaid lesznek.

Egyébként én összegezve nem bántam meg. MSc alatt is ezt a témát vittem, és nem csak kutatási de ipari-EÜ vonulata van, szabadalmakkal, eladható termékekkel.

Ez a szemlélet az állami szféra után amiben BSc és MSc elején voltam, igazán üdítő és hasznos volt nekem. (Persze a politikai lavírozás, a kegyetlen versenyszféra, mérhetetlen vállalati agyszopó bürokrácia + végeláthatatlan meetingek néha felemésztik az embert)... de jó tapasztalat. Tisztán kutatói állami PhD-t nem kezdtem volna, mert a kutató-fejlesztő munka ami termékesíthető is akár, engem jobban érdekelt.

Csak ilyen PhD-t nehéz találni, mert itthon a valódi publikálható R&D munka szerintem nagyon ritka. Az egyetemeknek van követelménye, méghozzá, hogy ne csak fejlesztői munka legyen, hanem elmélyedt tudományos munka is.

Ismerek olyat, akit 2 év után ezért rúgtak ki, mert nem volt kutatási tevékenysége, hanem fejlesztett.