Érdemes-e orvosnak készülnöm úgy, ha nem is vagyok annak való?

Gyerekkorom óta orvos szerettem volna lenni, már akkor sem rettentett el az a rengeteg tanulnivaló, a sok évtizednyi belefektetett munka, de egyszerűen csak ebben tudom elképzelni magamat, segíteni szeretnék, meggyógyítani az embereket, másrészt pedig használni az agyamat, a megszerzett tudást (és nálam a minden az emberi test). Ennek ellenére elsőre egy másik szakon kötöttem ki, mert abban a hitben éltem, miszerint nem lennék képes még csak arra sem, hogy felvegyenek az orvosira. Miután rájöttem, hogy én csak orvosként tudom elképzelni magam, így gyorsan otthagytam az első szakomat, egyedül felkészültem az emelt kémia érettségire, ami elég jól sikerült ahhoz, hogy teljesüljön a kisebbik álmom: felvettek az orvosira!

Aztán jöttek a még nagyobb/újabb gondok. Míg gimiben egy szál gondom se volt a tanulással, itt van, és 'sajnos' nem az, hogy túl sok lenne az anyag, nem! Félév közben úgy kellett magamra erőszakolnom a tanulást, és ha nagy nehezen elkezdtem, elég nyögvenyelősen haladtam vele (már ha nem hagytam abba) de ha valami nem volt kötelező, nem tanultam rá. Végül kínkeservesen csak meglett minden tárgyam, már csak kettő maradt. Pont a fizika és a kémia. Január közepe van, és én még most készülgetek a fizika vizsgára (fél hónap alatt csak 10 tételt sikerült megtanulnom, és a minimumkérdéseket!!!) Nem így terveztem, hogy ezt az egy vizsgát tudom le egy vizsgaidőszak alatt (már ha sikerül)..

Nem tudom hova lett az a nagy elhivatottságom, ha egyszer a fejembe vettem valamit, azt véghez is vittem, de most csak kételyekkel vagyok tele. Már rengeteg ismerősömmel beszéltem ezzel kapcsolatban (orvossal is, nem tizenévesekkel), és mind váltig győzköd, hogy jó orvos lennék, de én.. Ráadásul még szégyellem is magam, ahányszor mást hallok arról beszélni, hogy "sajnos nem vettek fel az orvosira stb." én meg itt szerencsétlenkedek.. Nem hiszem, hogy így lenne-e értelme, nem akarnám feladni, de ha nem vagyok képes teljesíteni a követelményeket, úgy is repülni fogok.. És tudom, előre látom, hogy mennyire bánnám, ha úgy dobnának ki az egyetemről, hogy még csak 60%-os energiát se bírtam belefektetni. Áh, inkább befejezem a picsogást.

Nagy pacsi annak, aki ezt végigolvasta. :)