Melyik könyvesboltban lehet egyetemi matematika szakkönyveket venni?
Téged nem (minél komolyabb) szakkönyvek érdekelnek, hanem alapozó tankönyvek. Az egyetemek jegyzetboltjaiban találsz sokat, vagy gyakran az oktatók honlapjain is pdf-ben.
Én azt javaslom, hogy ne vegyél semmi ilyesmit, mert még nem tudod megkülönböztetni az ocsút a búzától. Többet árt, mint használ.
Normális szakkönyveket még évekig nem tudsz elolvasni.
Mindegy, melyik jegyzetboltba mész.
Az alább honlapon vannak felsőoktatási tankönyvek, jegyzetek:
Némelyiknek van papír megfelelője, mások csak online vannak.Kinézel magadnak belőle matek könyveket, bele is tudsz olvasni, látod, hogy értenéd-e. A Google-ba beleírod a címet, és hozzávetőleg megtalálod, hogy hol tudnád megvásárolni.
A helyedben inkább antikváriumokban nézelődnék.
Bolyai sorozat, Obádovics könyvek, bármilyen analízis könyv
Akkor megpróbálom máshogy leírni, lehet, hogy nem fogalmaztam egyértelműen.
Ha van mondjuk egy olyan tantárgy, hogy lineáris algebra, akkor például ennek melyik a sztenderd alapműve, amelyet egyetemen tanítanak, és azt hol lehet megvenni? Azért írtam azt, hogy nem szeretnék egyetemi jegyzetet, mert jobban szeretem a rendesen megírt, több tucat egyetem által 10-20 éven át tankönyvként használt, 1x-edik kiadást megért normális könyveket. Ha a könyv rendesen meg van írva, fogom tudni használni.
Köszi az eddigi segítséget!
Ilyen sajnos nincs, mert azon belül, hogy "matematika BSc", hatalmas a mozgástér. Attól függően, hogy az egyetemen az adott szak adott szakirányának az adott csoportja hallgatólagos vagy kimondott megegyezés szerint "mire való", teljesen más az anyag, még ha a tárgyleírás egyezik is (és az se mindig szokott). Ez kb. a tipikus számítások begyakorlása és a modern matematika elvi megalapozása között mozoghat (és mozog is).
Ennek ellenére ajánlhatok néhány könyvet, ha nem zavar, hogy egyik se a végső nagy igazság. Lineáris algebrából pl. jól használható Freud Róbert tankönyve. Sokféle hozzáállással olvasható, és az író maga is segít abban, hogy milyen célokkal mire fókuszáljon belőle az olvasó és mit hagyhat nyugodtan ki. A magyarázatok jellege végig igyekszik kialakítani az olvasóban egy alapvető absztrakt szemléletet, de ennek a meglétére a szerző soha nem támaszkodik, láthatóan fontos szempont volt, hogy az egész olvasható legyen "laikus nyelven" (szerény véleményem szerint emiatt stilisztikailag élvezhetetlen). Jól felépített gyakorlópélda-sorral zár minden kisebb szakaszt, ezekhez útmutatást és megoldást is mellékel, szóval egyedül is tudod használni. Az alapokat nagyon részletesen taglalja, de aztán a későbbiekből csak szemezget.
Absztrakt algebrából gyakorlatilag ugyanilyen Kiss Emil könyve, csak egy kicsit kevésbé megrögzötten laikus-barát.
Számelméletből Sárközy András megírta könyvben gyakorlatilag azt, amit az első félévben ősidők óta lead +némi bevezetés, némi kitekintés. Ez kevésnek tűnhet, de számelméletből komoly egyéb alapok nélkül eleve nincs sok. Nagyon két lábbal a földön álló könyv, egyszerű, tiszta felépítés, no-nonsense gyakorlópéldák, részletes levezetéssel (élőben is ilyen volt). A fogalmak lefektetésére és a tipikus problémákkal szerzett gyakorlat megszerzésére fókuszál. A gyakorlati alkalmazásokkal foglalkozó részei már elavultak, ahogy kissé a kitekintős része is. Az utóbbi amúgy is lehetetlen feladat ezen a szinten. Elég hamis képet fest a számelmélet egészéről, mint tudományról, mert előismeretek hiányában nagyjából semmit nem tud a mai formájából bemutatni. Gondot okozhat az is, hogy nem válik el benne élesen, hogy mi belőle a klasszikus számelmélet szerves alapja és mi kiragadott egyszerűbb érdekesség.
Analízisből az elsőéves anyag számolások, konkrét gyakorlati problémák szintjén nem sokban tér el a középiskolai faktos anyagtól. Itt hatványozottan az "elmélet" a lényeg, és aki azt mondja, hogy azért, mert az a számítások háttere, az nagyon nagyot téved. Ha elméleti szakirányra mennél, akkor számolást csak mutatóban fogsz látni, és az Analízis 1 talán a 3 éved legfontosabb tárgya lesz (az Algebra 1-gyel versengve). Kristóf Jánosnak jó jegyzete van (bár nehéz benne megtalálni, mettől meddig kell olvasni), de itt pont a szemléletformálás a lényeg. Ha valamit igazán érdemes nem egyedül csinálni, akkor az ez. (Ez az a típusú dolog, ahol egy "-Tényleg? -Tényleg." beszélgetés komoly szakmai segítség.)
Ha a számolgatós faktos anyag esetleg nem megy (határérték, deriválás, integrálás), akkor azt okvetlenül pótold be, mert megeshet, hogy annyira ismertnek veszik, hogy egy szó se esik róla, csak mikor később használni kellene. Erre jó lehet az egyik másik válaszoló javaslata a Bolyai-könyvekkel és Obádoviccsal. Arra vigyázz, hogy ezekből szigorúan csak számításokat gyakorolj, mert a többi részük gyakrabban tárgyi hibás, mint nem.
Geometriát ne tanulj előre külön (tanulhatsz, de minek?), de legyél nagyon tisztában az euklideszi síkkal és a koordináta-geometriával. Sokkal-sokkal mélyebb algebrai alapok nélkül csak középiskolai vagy nagyon-nagyon alap egyetemi eszközökkel kezelhető válogatott témákkal lehet foglalkozni. A tárgyaid nagy része ismeretterjesztő jellegű lesz vagy számolgatós.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!