Mit tennétek a helyemben? Miért vagyok ilyen halogatós idióta?

Szóval hol is kezdjem,már sokadszorra kezdek bele az egyetembe mostmár eljutottam arra a szintre hogy viszonylag jól megy. Rendeződött a pénzügyi helyzetem/családi helyzetem/lelki életem is. Most van az első vizsgaidőszakom és megint visszaestem ebbe a halogatás spirálba.

Azért,mert félek hogy kudarc fog érni a korábbi hülyeségeim miatt nincs önbizalmam. ( félek,hogy megbukok pedig talán ezzel teszem a legrosszabbat,hogy bele sem kezdek)

Túl idősnek érzem magam( 23 vagyok) és elég hosszú a képzés mindig arra gondolok kimaradok valamiből vagy már rég dolgoznom kellene teljes állásban.( amúgy dolgozok de nyilván nem tudok annyit,mint ha nem tanulnék)

Félek,hogy nem tudok eleget foglalkozni magammal mint az öltözködésem,fogyókúra,sport,barátok,pénz,család,párkapcsolat akármi.

Ilyenek járnak a fejemben,félek hogy hülyeséget csinálok és rég bele kellett volna törödnöm,hogy ilyen anyagi háttér és család mellett csak mosogatni fogok vagy vár a sztriptíz táncos karrier valamelyik lebujban.

Illetve félek,hogy rossz az egész tanulási módszerem vagy ha eddig nem volt rossz később nem fog menni.

Eddig vettem minden akadályt,nem is voltam ilyen negatív hülye csak hát nehéz ezt kinevelni magamból és visszaestem kicsit:( Valaki tud valami motivációt,tanácsot mondani? Megköszönném...illetve boldog karácsonyt :)