Mérnökinformatikus vagy programtervező informatikus?

Ha a későbbiekben valamilyen elszállt területen akarsz programozni (mikrokontrollereket, mikroprocesszort stb.) akkor mérnökinformatikus, de akkor is inkább villamosmérnök és mellette megtanulsz programozni.

Ha programozó szeretnél lenni, akkor programtervező informatikus vagy informatikus üzemmérnök (BProf). Próbálj meg olyan szakot választani, ahol minél kisebb a terhelés és minél kevesebb a sallang, hogy maradjon időd megtanulni programozni.

Ma már a világ legjobb kurzusai elérhetők az interneten, és még papírt is kapsz róluk, kezdve a Udacity Nanodegree-kkel (amelyek önmagukban is többet érnek a világpiacon mint egy magyar informatikus diploma), vagy az MIT, Harvard, Stanford, UBC stb. kurzusaival, amelyek elérhetőek az edX és Coursera platformokon.

Például a gépi tanuláshoz aligha van jobb bevezető kurzus, mint Andrew Ng (Stanford, Google stb.) kurzusa a Courserán: [link]

... és ez még csak a kezdet, mert utána még csinálhatsz Udacity Nanodegreet machine learningből, vagy akár teljes mesterszakot is (ha rohadt sok pénzed van – de ne feledd, hogy hiába 3 millió forint a tandíj egy online mesterszakon, ha utána KÉTHAVONTA fogsz ennyit keresni külföldön...).

Szóval összefoglalva én ma azt az utat választanám, hogy egy minél könnyebben megszerezhető diplomát szereznék, amelyben minél kevesebb a felesleges tárgy, és mellette specializálódnék valamire és MOOC platformokon tanulnék.

Nem igaz, hogy:

- a mérnök infó leginkább üzemeltetésre, harvder tervezésre készít fel

- vagy hogy, nem tanulsz annyi programozást, mint proginfón, mert tanulsz, csak másmilyet, más célra..

Amivel a proginfó más a mérnök infóhoz képest:

- matematikai eszközöket tanulsz arra, hogyan végezze a programod azt amit matematikaileg megfogalmaztak, helyességbizonyítás (más kérdés, hogy egy megrendelő sem fogja matematikailag mindezt megfogalmazni, a mérnök infó, de méginkább a gazdinfó sokkal közelebb tesz a piaci igények megértéséhez/implementálásához)

- elborult/akadémiai nyelvekben kell valóságtól elrugaszkodott dolgokat programozni, melyek inkább matematikaiak, köszönőviszonyban sem állnak az iparban/piacon használt technológiákkal (nem csoda, a proginfó szak régi neve programozó matematikus)

Mindkettő szak jó alapot ad a programozáshoz, csak másra helyezve a hangsúlyt a szemléletben.

Mindkét szakhoz rengeteget kell majd mellé tanulnod, ha piacképes tudást akarsz majd szerezni.

Mérnök infóval sokkal több irányba szakosodhatsz (pl. BME), míg Proginfónál sávokat teljesítesz, amit az évfolyam 80%-a is, így spec tudásod sem nagyon lesz (pl. ELTE).

"matematikai eszközöket tanulsz arra, hogyan végezze a programod azt amit matematikaileg megfogalmaztak, helyességbizonyítás"

Magyarul: megtanulsz helyesen programozni.

"elborult/akadémiai nyelvekben kell"

Ahogyan a MIT-en, Stanfordon, Harvardon is...

"melyek inkább matematikaiak, köszönőviszonyban sem állnak az iparban/piacon használt technológiákkal"

Persze, hiszen a Machine Learning, AI, Deep Learning stb. gyakorlatilag puszta matematika, de biztosan köszönőviszonyban sem áll a piacon használt technológiákkal. LOL

"Mindkét szakhoz rengeteget kell majd mellé tanulnod, ha piacképes tudást akarsz majd szerezni."

Ez önmagában is szánalmassá teszi a hazai informatika oktatást. El tudsz te olyat képzelni, hogy "egy orvosnak rengeteget kell mellé tanulni ahhoz, hogy valódi tudást szerezzen"? Vagy hogy egy töri tanár úgy jöjjön ki az egyetemről, hogy akkor kezdjen el történelmet tanulni? (Mert a mérnökinformatikával kb. ez a helyzet – mérnökinformatikus kollégáim elmondása szerint. "Jó alapokat tanultak" mondják. Kösz.)

"spec tudásod sem nagyon lesz (pl. ELTE)"

Éppen fentebb vallottad be, hogy rengeteget kell tanulni mellé, hogy valós piaci tudást szerezhess. Akkor nem mindegy, hogy az egyetemen úgymond milyen speciális tudásod lesz? (Semmilyen.) Sokkal többet érsz, ha a matematikai alapokkal tisztában vagy.

Egyébként az általad lenézett "akadémiai nyelvek" (gondolom itt a LISP-re gondolsz) nagyon jó alapokat adnak a programozáshoz, amúgy is jön fel a funkcionális programozás mint a talajvíz (nem véletlenül).

Összefoglalva egy elfogult BME-s véleményét olvashattuk, akinek fogalma sincs arról, hogy az MIT-n, Harvardon, Stanfordon hogyan tanítanak programozni.