Ha az emberek a levelező képzést el tudják végezni, ami ráadásul heti 4-5 nap munka, család mellett történik, akkor hogyan lehetséges, hogy a nappali képzéssel is képes valaki szenvedni?

Mert a levelező képzés esetén általában nagyobb a motiváció:

- ide többnyire nem a 18-22 évesek járnak, hanem az érettebb, 25 év felettiek

- többnyire önköltséges, magával baxik ki, ha nem tanul

- már benne dolgozik a szakmában, de kell neki a papír

- előrelépést, karrierváltást akar megalapozni a másod- harmaddiplomával

Ezzel szemben nappalin jellemzően államis, sok esetben tévelygő, vagy külső nyomásra jelentkezett nagyon fiatal, tapasztalatlan, kiforratlan emberkék vannak.

Második, ugyanaz a követelményrendszer, ugyanazt a diplomát kapja mindenki, függetlenül attól, hogy hogy milyen tagozatra járt.

És most elárulok még egy titkot, remélem, nem lesz sok(k) így egyszerre: az önköltséges hallgatókkal sem "kivételeznek", ugyanazt a vizsgát írják azok is, mint az állami ösztöndíjasok...

#2: nálunk a legtöbb tárgynál csak egy szombati vizsganap van, a többi hétköznap, a nappalisokkal együtt, ugyanaz a feladatsor.

Semmivel se könnyebb!

Sőt, nekik jóval több órájuk van. A szilárdságát annál pl volt, hogy a tanár 5 óra alatt adott le negyedéves anyagot! És együtt vizsgáztatni a nappalisokkal!

*5: szilárdságtannál

Átírta a telefon...

Második vagyok, értem, hát tudjátok ezt az alapján írtam amit én hallottam róla, valamint hogy a munkaerőpiacon se támogatják annyira, mint a nappalis diplomát. :D

Nekünk pl. nem ajánlották az egyetemen, mindenféleképpen a nappalist erőltetnék.

De hiszek nektek, nem kell leszedni a fejem. :D

8, ez sem így van

Én munkavállalóként is azt tapasztaltam, hogy többre becsülték, hogy munka mellett tanultam... Kétszer kellett állást keresnem, mindkétszer nappalisokkal pályáztam, és nekem jött össze.

Munkáltatóként is értékelem azt ilyen jelentkezőket.