Ha az lenne az álmotok, hogy orvosok legyetek, de már harmadszorra csúsznátok, letennétek róla?

Én nem próbálnám újra .

De nekem nagyon komplikált a helyzetem,szóval nem lenne lehetőségem ennyit halasztani. Ha probléma nélkül halaszthatnék,akkor is maximum 2x próbálnám meg,a 3. alkalom már nagyon bántana lelkileg,hogy nem vagyok rá képes. Mindenki megérdemel egy második esélyt. Én viszont magamnak harmadikat,meg negyediket már nem adnék,de ez emberfüggő. Ha téged ez nem tesz tönkre lelkileg,hogy nem sikerül,hanem továbbra is lelkes vagy,akkor nehogy feladd,csináld! :)

Nem.

Őszintén szólva én már harmadszorra sem próbáltam volna meg.

Az, hogy elsőre nem kerül be valaki, az OK. De ha már csak ez a feladata egy éven át, akkor vagy az eszével vagy a hozzállásával van probléma (akkor is, ha abban az évben dolgozik, nyelvet tanul stb. a felkészülés mellett).

"nagyon bepánikol, ha nem sikerül egy vizsga + hosszabb idő alatt állnak össze a dolgok a fejében"

Ez oké. És milyen orvos szeretne lenni? Mert azért valljuk be, egyik szakiránynál sem túl szerencsés, ha az illető folyamatosan pánikol. És az sem, ha képtelen gyorsan reagálni dolgokra, mert "idő kell, míg összeáll".

Ne hallgass senkire, ezt neked kell eldönteni. Ha erős az elhatározás, meg lehet csinálni, csak keresni kell a megoldást (pszichológus pl.).

Az emberek túl sokat foglalkoznak másokkal. Értem ezt arra, hogy az ne legyen kizáró ok, hogy "jaj, mit gondolnak mások". Ha azt érzed, hogy ezt valahogy tudod kezelni, akkor ne add fel az álmaid, mert ha ez igazi álom, akkor örökre bánni fogod, ha elúszik...Viszont önkritikát magadnak kell gyakorolni. Ha nincs megoldás, mert próbáltad megoldani (több pszichológusnál jártál például ), akkor már érdemes elengedni..mert én azt láttam a környezetemben, hogy akik nem bírták, azok nem is akarták "alább adni", ha váltottak is, akkor is maradtak hasonló kaliberűnél, a vége pedig a kiégés lett, és egy "könnyebb szakra" sem tudják rávenni magukat..

Egyébként ennyi csúszás nagyon tönkreteheti az ember önbizalmát, és a helyzet egyre rosszabb lesz, mert mégjobban félni kezd a vizsgáktól.

Szerintem a vizsgahelyzetet egyébként külön lehet szedni a munkában való helytállástól..más szituáció.

Ez a bepánikolósdi nekem egyébkét olyannak tűnik, mintha valakinek nem lenne elég önbizalma, viszont maximalista..sosem érzi elég késznek magát. Ezen túl lehetne lépni, és túl is kéne, mert máshol is ugyanúgy előjönne és problémákat okozna.