Nem tudom, hogy mit tanuljak. Ebben az esetben mit csináljak?

Szerintem ez nem életképtelenség, nálam az mást jelent.

Nincsen semmilyen hobbim. Régen még sokat olvastam, kreatívkodtam (pl. rajz), de a suli alatt nem nagyon volt rá időm, mert elég sokat tanultam. Azóta pedig "le is szoktam róla". Néha-néha előfordul, hogy előveszek egy könyvet és olvasok egy kicsit, de ez viszonylag ritkán fordul elő, rajzolni pedig még ritkábban szoktam. Igazából nincsen is hozzá kedvem, hangulatom.

Tv-t nézni abszolút nem nézek (inkább sorozatokat szoktam), max. ha van valami műsor, ami érdekel, akkor arra rákeresek a neten és megnézem pl. beszélgetős műsorok, interjúk.

Hát ez az, hogy én sosem azért tanultam, mert érdekelt az adott tantárgy vagy az adott téma, hanem azért mert szorgalmas voltam és szerettem tanulni, jó jegyeket akartam. Mindent normálisan megtanultam, azt is, amit utáltam és unalmasnak vagy hülyeségnek tartottam. Persze, van amiről tudom, hogy szóba sem jöhet (egészségügy, orvosi, természettudományos szakok), mert mindig utáltam a természettudományos tantárgyakat és nyilván voltak olyan tantárgyak is, amiket szerettem pl. matek és az idegen nyelvek, de azon túl, hogy ezeket szerettem és szívesen tanultam, nem éreztem azt soha, hogy én bármelyikben is el szeretnék mélyülni vagy ezzel szeretnék foglalkozni. Hiába szeretem a matekot, ha nem érdekel se a műszaki vonal (pl. a fizikát mindig utáltam is), se az üzleti, se az informatika. Nem tudnám elképzelni, hogy pl. mérnök, informatikus vagy közgazdász legyek. Ugyanígy vagyok a nyelvekkel is, szeretem és jól is megy, könnyen tanulom, de nem érdekel különösebben a nyelvészet, az irodalom és a történelem sem. Tanár sem szeretnék lenni. Az emberekkel nincsen bajom, szívesen segítek (pl. önkénteskedni is szoktam) és csapatban is szeretek együtt tevékenykedni.

Eddig akárhány emberrel beszélgettem, mindenkinek az volt a válasza, hogy előbb a célt kell megtalálni, hogy mit és miért akarok és utána megkeresni az ehhez vezető utat. Valamint, hogy amíg nem tudom, hogy mi érdekel és mivel szeretnék foglalkozni, addig ne kezdjek bele semmibe se, mert nem érdemes (bölcsészettudományi képzésekre is ez volt a válasz). Ez tök jó és igaz is (bár egyébként a legtöbb egyetemista vagy már végzett diplomás azt válaszolta nekem, hogy úgy vágott bele a szakjába, hogy fogalma nem volt róla, hogy az milyen és mit akar vele...), de az sem megoldás, hogy még évekig itthon ücsörgök és nem csinálok semmit, mert majd valamikor egyszer talán megszáll az ihlet...Az OKJ képzésekről nincsen túl jó véleményem, van néhány ismerősöm/barátom, akik különböző OKJ-ra járnak, más városba, más intézménybe, de az összes ugyanazt meséli, hogy nem csinálnak semmit, egy betűt nem tanulnak, csak filmeket néznek az órákon és a gyakorlaton is csak ücsörögnek....valamint attól függetlenül, hogy maga a képzés rövidebb, ebbe ugyanúgy nem érdemes belevágni, ha tudom, hogy nem érdekel, nem tetszik és nem akarok vele foglalkozni a későbbiekben.