Hány %-ot kell elérnem az emelt szintű történelem érettségi írásbeli részénél ahhoz, hogy mehessek szóbelizni? (csak az első részét töltöttem ki! )

Semmivel sem támasztottad alá. Amit a rendelet nem tilt, az miért ne lenne megengedett?

21 éve érettségiztetek.

És láttál már ezalatt egyszer is olyat, hogy aki az írásbelin bukott, azt szóbelire engedték?

Az értékelés "az érettségi vizsga befejezése" fejezetben van, azaz aki az írásbelin megbukott, és ezáltal meg lehet állapítani a vizsgaeredményét, az a vizsgát befejezte. Minden vizsga véget ér, amikor megvan az eredménye.

De még egyszer mondom, a te megközelítésedben is van logika, magamtól én is így gondolkodtam korábban, csak hát a jogszabályokat jogászi logikával kell olvasni. Egyszerűen nem a mi "józan paraszti" logikánk érvényesül. (Egyébként ahol kétségem támad, ott hagyatkozni szoktam a kormányhivatali embernek a véleményére, aki főállásban az érettségivel foglalkozik, mert vita esetén úgyis ő fog dönteni és értékelni az én döntéseimet.)

"És láttál már ezalatt egyszer is olyat, hogy aki az írásbelin bukott, azt szóbelire engedték?"

Nem. De más attól még láthatott. Én olyat se láttam, hogy egy 12% alatti írásbeli után valaki szóbelizni akart volna. Olyat viszont láttam, hogy valaki az esélytelenek nyugalmával állt neki az írásbelinek: eleve csak meg akarta nézni közelebbről, hogy milyen is az érettségi manapság (sok évvel azután, hogy - nem valami jó eredménnyel - rendes érettségit tett, ezért akart újra érettségizni, hogy javítson az elért eredményén), hogy tapasztalatot szerezzen, és csak a következő évben akarta majd komolyan venni, ő maga mondta. Vele simán megtörténhetett, hogy az írásbelin nem érte el a 12%-ot, de ettől még - belőle kinézem, hogy - szóbelizni is akarhatott, hogy azt is lássa, hogy az milyen, hogy kipróbálja magát így, ahogy volt, különösebb felkészülés nélkül. Ez emelt szinten történt, ezért nem tudom, hogy végül hogy sikerült az írásbelije, és hogy akart-e, engedték-e szóbelizni utána. De a kérdés nem az én tapasztalataimról szól.

"Az értékelés "az érettségi vizsga befejezése" fejezetben van, azaz aki az írásbelin megbukott, és ezáltal meg lehet állapítani a vizsgaeredményét, az a vizsgát befejezte. Minden vizsga véget ér, amikor megvan az eredménye."

Ennek semmi nyoma abban a bizonyos fejezetben.

"a jogszabályokat jogászi logikával kell olvasni. Egyszerűen nem a mi "józan paraszti" logikánk érvényesül."

Nem kell túlmisztifikálni. Nem könnyű olvasmányok, de magyarul vannak, igenis meg lehet érteni őket, főleg egy olyannak, akinek a szakmájáról szólnak. Kénytelenek is vagyunk jogszabályokat olvasni, gondolj csak a portfóliózásra (vagy inkább ne, rágondolni is rossz... :) ).

"Egyébként ahol kétségem támad, ott hagyatkozni szoktam a kormányhivatali embernek a véleményére, aki főállásban az érettségivel foglalkozik, mert vita esetén úgyis ő fog dönteni és értékelni az én döntéseimet."

De nem az a kérdés lényege, hogy te mit hogyan szoktál, hanem hogy ha a vizsgázó írásban fellebbezne, miután nem hagyták őt szóbelizni egy 12% alatti írásbeli után, akkor vajon mit tudnának beleírni az indoklásba. Mert oda konkrét jogszabályi hivatkozás kellene. És ebből a rendeletből melyik paragrafusokra lehetne hivatkozni? Hát... (Egyébként a gyakorlatban az szokott történni, tudom, hogy senki se akar feszkót a szóbelin, ezért mindenki behódol az elnöknek mindenféle ügyekben, úgyhogy valószínűleg ezt is tőle kérdezné meg a szaktanár, hogy akkor most hogy legyen, ő meg valahogyan döntene és az lenne. De arról szóló információ, hogy mi van akkor, ha valaki a szóbeli után fellebbez, egy földi halandó szaktanárhoz valószínűleg nem jut vissza, ezért nem tudjuk, hiába érettségiztetünk évtizedeken át. Én ennyi év alatt egyetlen olyan esetről tudok, hogy az egyik diák fellebbezett, mert úgy gondolta, hogy valami szabálytalanság volt a szóbelin, és elutasították a fellebbezését, de az erről szóló papírt talán csak a jegyző, az igazgató meg az ofő látta, szerintem még az érintett szaktanár se, a vizsgabizottság többi tagja meg kb. egyetlen hangot se hallott az egész esetről, ha nem volt ott azon a bizonyos kötetlen, 3-4 fős beszélgetésen pár nap múlva, amit én véletlenül hallottam.)

1. A fellebbezést is az fogja elbírálni, akihez én a kérdéseimmel fordulni tudok és akinek a véleményére hagyatkozom. Egyebek között pont ezért is. Ettől nem félek.

2. A szaktanárnak nem kell semmit megkérdeznie az elnöktől, mivel nem dönt róla, hogy kit vizsgáztat. Problémás esetben a bizottság dönt, az elnök csak irányítja a döntést, és a bizottságnak sok tekintetben tágabb a döntési köre, mint ahogy az a köztudatban él.

3. Ha egyetlen sikertelen fellebbezésről hallottál, az azt mutatja, hogy jól működik a rendszer és jól működnek a bizottságok, elnököstül. Örülj neki. A sikertelen fellebbezésnek nem is kell hozzád hivatalosan visszajutnia, mivel nincs vele dolgod. Az ilyen fellebbezések alaptalanok, és valaki elvégzi helyetted a piszkos munkát, hogy ezt a vizsgázónak elmagyarázza. Sikeres fellebbezésről nem hallottál, ez jó hír. Tehát az elnökök és a bizottságok teszik a dolgukat. Én közvetve hallottam róla, mert az elnöki képzéseken ezeket elrettentő példaként adják elő, hogy ne szaladjon bele más is ugyanabba a hibába. A legtöbbjük mögött valódi hiba van, mivel az elnökök is sokfélék. Ha a te bizottságodban sikeresen fellebbezne valaki, azt tudnád, mert újra összehívnák a bizottságot, és visszarángatnának a szabadságodról.

Emberek, ezt vegig olvastam!

Nalunk a mateknal volt, hogy aki nem erte el a 12pontot=12%ot az nem szobelizhetett, es nalunk is volt egy tajekoztato valamikor, hogy ha az irasbelin nem erunk el egy adott szazalekot (azt hiszem tenyleg 12 volt) az nem mehetett szobelire.

Jozan paraszti esszel megmagyarazva ami ertheto:

Minek szobelizzen, ha meg max ponttal se tudja felhuzni 2-es re, minek huzza az idot masok elott akik legalabb kepesek voltak megirni es idegesek, es minek vegye el mas eselyet arra, hogy kihuzzon mondjuk egy konnyebb tetelt ha neki ugyse valtoztat semmit?!!!