Hány %-ot kell elérnem az emelt szintű történelem érettségi írásbeli részénél ahhoz, hogy mehessek szóbelizni? (csak az első részét töltöttem ki! )

Ha jelentkezel érettségire és elfogadják a jelentkezésedet, akkor akármilyen írásbeli után jogodban áll szóbelizni.

Viszont ahhoz, hogy ne bukj meg, olyan írásbeli kell, amit a szóbelivel még fel tudsz húzni 25%-ra. Matekozd ki.

12%-ot kell elérned írásbelin ahhoz, hogy a szóbelivel legyen esélyed még javítani. Ha az írásbelin nem éred el a 12%-ot, akkor a teljes emelt szintű történelem érettségid eredménytelennek (vagyis elégtelennek) minősül – ugyanez igaz a szóbelire is: ha nem éred el a 12%-ot, akkor mindegy az írásbelin megszerzett százalék, mivel a teljes vizsga eredménytelennek (elégtelennek) számít.

Az írásbelin és a szóbelin együtt pedig legalább 25%-ot kell elérned, hogy eredményes (legalább elégséges) vizsgát tudhass magadénak.

Ez hol van leírva?

Mert szerintem úgy lenne korrekt, hogy a vizsgadíj befizetésével azt a jogot is megveszi a vizsgázó, hogy szóban is kipróbálhassa magát (még akkor is, ha előre lehet tudni, hogy a túl gyenge írásbeli miatt az egész vizsga vége elégtelen lesz) - és akkor már ugyanez a nem fizető vizsgázókra is ugyanígy él.

A kormányrendeletben.

Bizonyos értelemben csakugyan így lenne logikus, de más értelemben meg nem, és a jogszabály nem a mi logikánkra épül. A vizsga nem egy kiló hús, amit megvásárolunk, és ezáltal jogaink lesznek. Az a pénz egy díj, amit az államnak fizetsz.

Egyébként a vizsgázók apró töredéke fizet vizsgadíjat, a túlnyomó rész helyett az állam fizeti az adófizetők pénzéből, minden költségével együtt. Miért lenne logikus a kisebbség alapján kiterjeszteni mindenkire valamit?

"Az a pénz egy díj, amit az államnak fizetsz."

És miért fizeted? Hogy legyen miből legyártani a feladatlapokat és fizetni az írásbelit javító és a szóbeliztető tanárokat. Tehát a szóbeli költségeit is ki kell fizetni előre, függetlenül attól, hogy majd elmész-e vizsgázni végül vagy nem.

"Miért lenne logikus a kisebbség alapján kiterjeszteni mindenkire valamit?"

Mert ugyanarról a vizsgáról van szó, ezért nem vonatkozhatnak más szabályok azokra, akik az adott évben érettségiznek (ezért nem fizetnek vizsgadíjat), meg azokra, akik korábban érettségiztek, most csak javító érettségi vizsgát tesznek.

Nem. Az egy díj, amit az állam meghatároz, és nem részletezi, hogy milyen költségekre (ennél egyébként sokkal-sokkal többféle költség van, mint amit te leírsz). Mellesleg ha veszel egy hegedűt vagy egy társasutazást, akkor se te határozod meg, hogy az eladónak milyen költségeit kell a vételárnak fedeznie. Nincs közvetlen összefüggés.

Nem is vonatkoznak más szabályok: senki nem szóbelizhet, aki nem éri el a 12%-ot az írásbelin.

Még egyszer: amit te írsz, az egyfajta logika, van alapja, nem mondom, hogy hülyeség, de többféle megközelítés lehetséges, és végül is az állam határozza meg, melyiket érvényesíti, nem te.

Egyetlen helyen említik azt a bizonyos 12%-ot, de az már a szóbeli vizsgáról szóló rész:

"Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele."

Úgyhogy továbbra is azt mondom, hogy az írásbeli eredményétől függetlenül szóbelizhet mindenki. Persze sokan nem teszik meg, mert minek, ha úgyis bukás lesz a vége, de aki vizsgarutint akar szerezni, annak nem látom be, hogy miért ne állna jogában.