Miért létezik a filozófia, mint tantárgy?

Nem oktatják iskolában. Legalábbis középszinten biztosan nem.

Aki meg ilyen irányba tanul tovább az önként teszi, szóval meg van a kereslet a filozófia iránt is.

Hosszú lesz ugyan, de kérdező, én nem bánnám, ha végigolvasnád:

Továbbtanulás szempontjából tényleg nem a legfontosabb tantárgy, de én biztos vagyok benne, hogy van annyi értelme, mint pl. a törinek, irodalomnak, meg a többinek.

Ha jobban megnézzük, olyasmi mint a töri, tanulhat az ember a régebbi korokról, azok gondolkodásáról. Szerintem ha már törit meg irodalmat tanul az ember, akkor nem jön rosszul mert hozzásegíthet hogy megértsük a kor történelmi eseményeit vagy irodalmi műveket.Az irodalmi művekben is előfordul filozófiai tartalom, nem is egyszer.

A másik ok, ami miatt én hasznosnak tartanám -persze ha normálisan tanítják- az az, hogy ha megismered a filozófusok világnézeteit és azt hogy a többi korban hogyan gondolkodtak, a te világnézeted is alakul.

Az igaz, hogy a filozófiai kérdésekre nem igazán találtak még választ, de én erre is csak azt tudom mondani, hogy a többi tudomány sem biztos, hogy jobb tőle. Hányszor előfordult, hogy matematikusok, fizikusok kitaláltak valamit, megfelelő elvnek gondolták, aztán kiderült, hogy nem úgy van.

Illetve, ma is van számtalan olyan kérdés...

A filozófiának már a nevében is benne van a "bölcsesség szeretete". Én személy szerint azt gondolom, hogy ha nem lett volna filozófia és nem indult volna el maga az emberi gondolkodás ilyen értelemben, akkor nem lenne a többi tudomány. Először nem voltak elválasztva a tudományok egymástól, csak fokozatosan szétváltak és lettek azoknak is részterületeik.

Nem biztos, hogy sokan egyetértenének a nézetemmel, de ha nincsenek az ókori filozófusok pl, akkor szerintem ma nem biztos hogy lenne fizika,kémia stb. sem.

A világ keletkezését tárgyalja ma a fizika is, de az ókori filozófusok is tették ugyanezt, még akkor is ha másak voltak a módszereik vagy elméleteik.

Amit én még fontosnak tartok, az az, hogy a filozófiát lehet közösségi szinten használni, és egyénileg is. A közösségit úgy értem, hogy vannak általános kérdések (pl. hogyan keletkezett a világ, van-e szabad akarat stb.) , ami érint egy egész közösséget.

Az egyénit így értem: kerülhet az ember nehéz helyzetekbe az életében és ilyenkor nem feltétlenül baj, ha filozófusok gondolataira hagyatkozik. Nem kell feltétlenül mindig és teljesen az alapján cselekedni amit x filozófus egy bizonyos helyzetben mondott...de azért adhat némi ötletet, ha elakadtunk hogyan döntsünk egy élethelyzet során. Ha olvassuk pl. az ókori filozófusok bölcsességeit, lehet találunk benne olyan elemeket, amik hozzásegítenek a megoldáshoz..

Az etika, ami a filozófia diszciplinája, kifejezetten olyan kérdésekkel foglalkozik, amik előjönnek a minden napi életben is..Ilyen szempontból legalább annyira kötődik az életünkhöz, mint más tudományok.

Én úgy gondolom, ez az én meglátásom, hogy a tudományok adnak az embernek tudást és műveltséget, de a filozófia adhat bölcsességet is. Szerintem a tudományok, történelem,fizika,kémia,biológia hozzátesznek hogy megértsük a világot és úgymond működtessük, a filozófia meg hozzásegít, hogy hogyan éljünk, milyenek legyünk.

Ami a mai világban különösen fontos szerintem: a filozófia a kételkedésével, kérdéseivel arra is ráveszi az embert, hogy ne higyjen el mindent olyan könnyen, ne vegyen mindent biztosra, merjen gondolkodni, próbálkozni, akkor is ha esetleg nem a helyes utat találja meg rögtön.

Szerintem ez pont egy ilyen világban, amikor pl. a neten és közösségi oldalakon meg tv-ben is mindent magyaráznak az embernek (pl. hogy ilyen meg olyan ember a szép, a többi nem stb) különösen hasznos.

10:57 vagyok. Egy gondolattal kapcsolódnék még a többi válaszhoz.

Írta az egyik válaszoló, hogy ha valaki nem ilyesmi irányba akar menni, annak nem hasznos.

Szerintem az is szól a filozófia mellett, hogy sok tantárgyhoz és más tudományhoz kapcsolódik.

A filozófia önmagában véve egy tág fogalom, van filozófián belül nyelvfilozófia , történelemfilozófia, tudományfilozófia, elmefilozófia,jogfilozófia és még sok más.

Ezeket hasznosítani lehet több foglalkozásban meg egyetemi szakon szerintem.

Pl. egy orvos foglalkozhat szerintem elmefilozófiával..vagy pszichológus

Egy jogi szakon nem haszontalan a jogfilozófia.

Szerintem egy nyelvszakhoz vagy magyarhoz jól jöhet a nyelvifilozófia is, a sok más nyelvészeti óra mellé/helyett.

Annyira nem is áll távol a többi tudománytól, mint az ember hinné, csak a megközelítése más.

Hol létezik?Én nem találkoztam vele.

De szerintem kell léteznie,elemi iskolában is.A filozófia nagyobb dolog mint gondolnád.A filozófusok nem hülyeségeket találtak ki.És volt életük,hétköznapi életük,csak a történelem szemszögéből az nem lényeges.

01-16 11:05 vagyok ismét.

Most reagálok a kommentedre,kérdező:

Írtad, hogy a filozófusok lenézik azokat akik nem filozofálnak, nincs idejük filozofálni.

Mikor ezt írtad, egy konkrét filozófusra gondoltál?

Én természetesen nem ismerem az összes filozófust, de abban egészen biztos vagyok, hogy ha volt is ilyen köztük, nem volt mindegyik ilyen. Például Szókratész éppen hogy a hétköznapi emberekkel társalgott filozófiai kérdésekről, és legfeljebb tanítási szándékkal, vagy segítő szándékkal de semmiképpen nem lenézően.

Ez csak egy példa nyilván a sok közül..szerintem az, hogy valaki hogyan viszonyul a többi emberhez, részben személyiség kérdése, bár én nem gondolom, hogy a legtöbb filozófus lenézte volna azokat, akiknek nincs ideje filozofálni.

Az előfordult szerintem azért, hogy voltak ellentétek pl. két filozófus között, de ez már egy másik dolog.

Ebben a kérdésben szerintem egyébként az adott filozófus alaptermészete,emberi jellege is számít, nem csak az, hogy filozófus...abba most persze bele lehetne menni, hogy a filozófia alakítja-e az ember egyéniségét, és hogyan...de azt hiszem ez már komplexebb kérdés.

Ami a filozófia könnyen vagy nehezen érthetőségét illeti, ez függ több tényezőtől.

Először is a filozófiai előismereteidtől. Mennyit foglalkoztál filozófiával eddig.

Függ attól is, hogy mit olvasol, konrétan mihez kapcsolódik illetve kinek a műve. Ha pl. Sartre egyik művét szeretnéd olvasni, akkor célszerű előbb az általa képviselt egzisztencializmusról, mint filozófiai irányzatról olvasni, hogy arról legyen egy általánosabb képed. Hogy Sartre-nál maradjunk: van egy műve, aminek a címe "Egzisztencializmus". Ebben elég érthetően leírja a gondolatai lényegét, az egzisztencialisták miről hogy gondolkodtak. Szerintem érdemes először egy ilyen áttekintéssel kezdeni és a többi művét csak ezután.

Emellett az sem hátrány feltétlenül, ha utánaolvasgatsz az adott filozófus életének. Hogy felhozzak egy másik példát: Kierkegaard dán filozófus, a vallás elég fontos szerintem a filozófiájában, vannak ilyen témájú művei. Nála például közrejátszott ebben az is, hogy milyen nevelést kapott, aztán az apja egészségi állapota stb. Lényeg a lényeg: a magánéletének volt erősen befolyása arra, amit ír. Véleményem szerint ha előbb utánaolvasol az életének, könnyebben megérted hogy miért azt tartotta fontosnak amit, miért azt írta, amit.

Amit még említeni szeretnék, az a nyelvezet. A filozófiai művek között van könnyen olvasható és nehezen olvasható is. Például Hegelt semmiképpen nem ajánlanám egy kezdőnek, a nyelvezete miatt például. Én azt mondom, hogy vannak filozófusok, akikről ha tudod hogy túl nehezen olvasható (persze felmerül a kérdés hogy honnan tudd ezt magadtól), akkor őket az elején érdemes inkább kerülni.

Ez az én véleményem. Mivel ha nem érted amit ír, akkor nincs sok értelme olvasni.

Nietzsche szintén nem a legkönnyebben érthető, de nála azért vannak könnyebben és nehezebben olvasható művei is. Például az "Emberi,túlságosan is emberi" kezdő érdeklődőknek szerintem jó olvasmány. Meg kell különböztetni olykor azt is, hogy korai vagy kései műve egy szerzőnek. Nietzschénél szerintem célszerű időrendben haladni, mert ahogy tellt az idő, úgy lett a filozófiája egyre kifinomultabb.

Például én az "Antikrisztus" című múvét nem ajánlanám az elején, én személy szerint azt nehezebbnek tartom.Illetve valamennyire nem árt ismerni azt a korszakot is, ahhoz hogy olvassuk szerintem.

Az ókori filozófiát én ajánlanám kezdő érdeklődőknek, bár ott sem mindent. Én jónak tartom, ha valaki pl. aforizmákkal kezd, pl. Seneca vagy Marcus Aurelius. Ezek sztoikus filozófusok, nyilván utána lehet nézni hogy az mi, de azért ajánlanám őket, mert olyan gondolatok vannak benne, amik ma is érvényesek és jól használhatóak a hétköznapi életben. A nyelvezetük is egész jól olvasható.

Bocsi hogy megint ilyen hosszú lett, de én ezt egy összetettebb kérdésnek láttam, így igyekeztem több oldalról megvilágítani.

Remélem nem voltak nagyon érthetetlenek a példák, próbáltam olyanokat előszedni ami a véleményemet kifejezi.