Ezekre a kérdésekre kellene válaszolnom, vki esetleg?

"A testre ható erő és a test sebessége ellentétes irányúak. Történik-e munkavégzés?"

Igen. A test kinetikus energiája csökken, mégpedig annyival mint amekkora munkát végeztünk rajta.

"Az ember izmainak közvetlen erejével képtelen fát széthasítani. Hogyan adhat mégis a baltának „nagyobb erőt”, mint amivel maga rendelkezik? "

Nem feltétlenül a nyomás növekedésre gondolnak itt. Az ember hosszabb úton, de kisebb erővel gyorsítja a fejszét, de mikor becsapódik akkor az így felhalmozott lendület rövidebb idő alatt adódik át. (mert rövidebb a megtett út is) Az erő meg delta I/delta t. (I a lendület kg*m/s, a t meg idő sec-ban)

Azaz a tuskóra ható erő nagyobb ebben az esetben, mint amit az ember kifejtett a fejszére.

Másféleképpen:

Az ember F=m*a erőt fejt ki. Így v=a*t sebességre tesz szert a fejsze. Mikor megáll mert eléri a tuskót, akkor ugyanez a sebesség csökken nullára, de rövidebb úton, ezért az 'a' nagyobb. Ehhez meg F=m*a erő kell, de a tömeg ugyanakkora, ezért nagyobb a-hoz nagyobb erő kell.

"Igaz-e, hogy a kétszeres magasságból leejtett, szabadon eső test kétszeres sebességgel ér földet?"

legyen h=1m. m=1kg, g=10m/s^2, Ilyen magasból leejtve a test sebességét megkapjuk innen:

(E helyzeti=E kinetikus)

m*g*h=1/2 * m * v^2

1*10*1=0,5*1*v^2

20=v^2

v=4,47m/s

Legyen a második esetben h=2m

1*10*2=0,5*1*v1^2

40=v1^2

v1=6,32 m/s

Azaz nem igaz, nem a duplája lesz. Nézd meg hogy jön be a képbe a gyök(2) szeres szorzó! :-)

A baltásnál akár arra is gondolhatnak hogy a balta egy ék, amelyik az előrefelé mutató erőt alakítja oldalirányba mutatóvá.

De nyilván a lendítés is nagy szerepet játszik.