Normális, hogy ennyit kell tanulni egy töri dogára? (Nem erős középsuliba járok)

Holnap egy sima doga lesz,és ezt kéne be seggelni..

A kiegyezéshez vezető út

A XIX. századi Magyarországon járunk.

Hazánk a Habsburg Birodalom része.

I. HAYNAU RÉMURALMA (1849-1850):

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után kezdetét vette a megtorlás. A Habsburg-kormányzat megalázónak tartotta, hogy csak idegen segítséggel sikerült levernie a magyar szabadságharcot. Ezért a véres bosszút állt. A megtorlást Julius Jacob von Haynau táborszernagy vezette. A „bresciai hiéna” valószínűleg bábu volt egy politikai játszmában, feladatát viszont örömmel és fájó alapossággal végezte el.

Haynau volt az 1848/49-es szabadságharc leverése után a magyar honvédek és polgári lakosság ellen indított megtorlás irányítója, aki tetteivel nemcsak hazánkban, de egész Európában gyűlöletessé tette nevét.

Egyik leghírhedtebb tettét az itáliai Bresciában hajtotta végre 1849-ben, ahol a város elfoglalása után a sebesült forradalmárokat a betegágyaikon gyilkoltatta meg, míg a nőket nyilvánosan megkorbácsoltatta.

A „bresciai hiéna” ilyen előzmények után, 1849. május 30-án került a lemondását benyújtó Welden helyére, nem titkoltan azzal a céllal, hogy saját módszereivel „tegyen rendet” Magyarországon.

Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követően kerültek osztrák fogságba.

Így a nemzet vértanúi lettek:

Aulich Lajos

Damjanich János

Dessewffy Arisztid

Kiss Ernő

Knézich Károly

Lahner György

Lázár Vilmos

Leiningen-Westerburg Károly

Nagysándor József

Poeltenberg Ernő

Schweidel József

Török Ignác

Vécsey Károly.

AULICH Lajos: Német anyanyelvű polgári családban született Pozsonyban, honvédezredes, majd tábornok, hadügyminiszter, 57 éves, nőtlen. Kivégezve 1849. október 6-án kötél által.

DAMJANICH János: Szerb nemzetiségű százados, egy gránátosszázad parancsnoka, 45 éves, nős. Kivégezve 1849. október 6-án kötél által.

DESSEWFFY Arisztid: Magyar nemesi családban született, alezredes, majd ezredes, 1849-ben tábornoki kinevezést kapott. 47 éves, nős. Kivégezve 1849. október 6-án lőpor és golyó által.

KISS Ernő: Gazdag örmény eredetű családban született Temesváron, tábornok, és a bánsági sereg főparancsnoka, altábornagy, majd országos főhadiparancsnok. 50 éves, özvegy. Kivégezve 1849. október 6-án lőpor és golyó által.

KNÉZICH Károly: Horvát-magyar származású dandárparancsnok, majd ezredesi rangot kapott, felső-tiszai tartalék hadtestparancsnok. 41 éves, nős, 2 gyermek apja. Kivégezve 1849. október 6-án kötél által.

LAHNER György: Német polgári családban született ezredes, hadfelszerelési és fegyverkezési felügyelő volt, a nagyváradi fegyvergyár vezetője, a szabadságharc hadiiparának irányítója volt, 1849 februárjától tábornok. 53 éves, nős, 1 gyermek apja. Kivégezve 1849. október 6-án kötél által.

LÁZÁR Vilmos: Örmény származású magyar nemesi családban született, őrnagy, majd ezredesi rangban dandárparancsnok az északi hadseregnél. 34 éves, nős, 3 gyermek édesapja. Kivégezve 1849. október 6-án lőpor és golyó által.

LEININGEN-WESTERBURG Károly: Német származású kiváló katona, aki minden csatában kitűnt személyes bátorságával. 30 éves, nős. Kivégezve 1849. október 6-án kötél által.

NAGYSÁNDOR József: Nagyváradon született, 1848-ban a magyar kormány szolgálatába állt, őrnaggyá nevezték ki a Pest vármegyei lovas nemzetőrséghez. Később tábornok. 45 éves, nőtlen. Kivégezve 1849. október 6-án kötél által.

POELTENBERG Ernő: Osztrák származású. Kitüntette magát a kápolnai csatában, ezredes, majd tábornok, Görgey bizalmasaként ő közvetítette a cári hadsereggel folytatott tárgyalásokat a fegyverletételről. 35 éves, nős, 3 gyermek édesapja. Kivégezve 1849. október 6-án kötél által.

SCHWEIDEL József: Tanítója a híres Simonyi óbester volt. 1848 októberétől tábornok, Buda visszafoglalása után Pest hadiparancsnoka. 53 éves, nős, 5 gyermek apja. Kivégezve 1849. október 6-án lőpor és golyó által.

TÖRÖK Ignác: Gödöllőn született kisbirtokos nemesi családban. Komárom erődítési munkáit irányította, 1849 márciusáig ő volt a vár parancsnoka, később tábornok. 54 éves, nőtlen. Kivégezve 1849. október 6-án kötél által.

VÉCSEY Károly: Gróf. 1848 decemberétől tábornok, majd váradi várparancsnok. 42 éves, nős. Kivégezve 1849. október 6-án kötél által.