Az egyetemen miért van az, hogy ha valaki megszerzi az aláírást valamiből, általában ZH útján, akkor ugyanabból még egyszer írnia kell, vizsga címén?
Miért jó ez a tanároknak, hogy ugyanabból íratnak kétszer, csak más címen? ZH meg vizsga, de a tartalom, a tananyag ugyanaz (sőt, most van egy tárgyam, ahol a vizsga kevesebb anyagból lesz mint a ZH). Ezzel magukat is kínozzák (több javítandó, több adminisztráció stb.) meg a diákokat is értelemszerűen. Miért nem lehet simán megajánlani a ZH jegyet vizsgajegynek? (Jó, persze aki maximalista és nem jó neki a kettes vagy a hármas az mehessen javítani, de a nagy többségnek a kettes is simán jó). És itt a másik idevágó kérdés: miért csak ötöst (vagy ritkábban még négyest) lehet szerezni megajánlottként? A hármast és kettest miért nem ajánlják meg? Nekik nem mindegy?
Ezekre tud valaki választ? Akár tanárok is írhatnak, sőt az lenne az igazi. Mindenkinek pluszmunka, az anyag ugyanaz, mi értelme?
válasza:"de a tartalom, a tananyag ugyanaz (sőt, most van egy tárgyam, ahol a vizsga kevesebb anyagból lesz mint a ZH)"
Öhm, nem.
Ha egy tárgy 1 ZH + vizsgás, akkor értelmes egyetemeken az a ZH a szemeszter közepi zh időszakban van (6-9. hét), s a vizsga vagy az ez utáni, vagy a teljes féléves anyagot takarja
Ha egy tárgy 2 ZH + vizsgás, akkor az első ZH a fent említett 6-9. héten van, míg a második valahol a 12-14. héten, de CSAK az első zh utáni anyagból, azaz csak a szemeszter második feléből. Míg a vizsga a teljes éves anyag.
S ez a válasz a 'miért csak 4-5-ös ajánlható meg?'-re... Mert akkor nem érdemled meg azt, hogy megúszd a plusz munkát.
válasza:Nálunk az aláíráshoz teljesítendő anyag szinte mindig kevesebb, mint amit a vizsgán kérdeznek.
Ezen kívül ott, ahol ragaszkodnak a szóbeli vizsgához, általában azért teszik ezt, mert nincsenek megelégedve a hallgatók kommunikációs képességével - bár ezzel, még ha egyet is lehet érteni (mármint, hogy ezt egyes esetekben fejleszteni kellene), szerintem nem ez a módja. A szóbeli vizsga csak szükségtelen stressz, ráadásul sok múlik azon, hogy milyen tételt húzol. Egy jól összeállított írásbeli vizsga jobban tükrözi a tudást, a kommunikációs készséget gyakorlatokon, pl. prezentációk formájában lehetne fejleszteni.
válasza:Nálunk mindig tök más volt a vizsga meg a zh. Előfordulhat, hogy te annyira készületlenül írod őket, hogy ezt még csak észre se veszed.
Zh-n olyan feladatok szoktak lenni, amit gyakon vettünk, konkrét példák konkrét számokkal, hogy megfoghatóbbá tegye az elméletet. Vizsgán teljes általánosságban tárgyalva a problémakör, rávilágítás az összefüggésekre.
válasza:Nálunk a két zh eredményétől függően kapod meg az aláírást és mehetsz vizsgázni. Ha nincs meg az aláírás akkor utóvizsgával kezdesz jobb esetben, vagy elszállt a vizsgád rosszabb esetben.
Az évközi zhk amolyan vizsgabeugrók. Nekem bejöttek mert a zhk után rögtön mentem vizsgázni és sikerült. (tavaly volt ez)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!