A gyűrűs könyvekbe kilyukasztott iratokat szoktak lefűzni, vagy olyan átlátszó lefűző tasakokat?

Attól függ, mennyi anyagot akarsz lefűzni, később azokat mennyire akarod elővenni, és minderre mennyi időt akarsz hosszútávon szánni.

Ha bugyiban (tasak) fűzöd le, az némileg macerásabb hosszútávon, mert ha írni akarsz a papírra valamit, vagy ki akarod venni, akkor minden egyes alkalommal ki kell szedned belőle, és utána visszatenni, emellett, ha már egy egész mappányi anyagról van szó, ott a vastagság is tényező, kevesebb papír fér be, ha mindegyiket bugyiba rakod. Plusz minimálisan költségesebb is.

Ha simán, lyukasztva fűzöd le a papírokat, az olcsóbb, egyszerűbb, cserébe a lyukasztás során megsérül a papír, és nagyon ritka esetekben valamilyen olyan információt sikerülhet kilyukasztani onnan, ami később esetleg fontos lehet (pl. egy számlán a VTSZ számokat).

Én általában úgy szoktam csinálni, hogy bugyi nélkül, simán lyukasztva fűzök le mindent, és ha valamilyen olyan papír kerül a kezeim közé, amivel később még mindenképpen kell kezdenem valamit (pl. valamilyen mellékletet hozzácsatolni), akkor bugyiba rakom, és tudom, hogy ott valamit csinálnom kell még.