Titeket mi motivál (t) a tanulásra?

Ha a jegyeket nézzük, akkor a szüleim. Mivel ötösre hajtottam, így rám ragadt egy része a dolgoknak. Mióta ezen túl vagyok, azóta csak a dolgozatok idejére marad meg a legtöbb dolog és a jegyeim átlaga hármas. Passzívan persze tanulok, hiszen ha érdekel egy téma rengeteg cikket elolvasok róla és beszélgetek a témában jártas ismerőseimmel. Egyes tárgyaknál máig érdekel milyen jegyet kapok. Manapság boldogabb életét élek, mert a megfelelésből fakadó stresz és annak mellékhatásai eltűntek. Mondjuk magamnak ástam a vermet, mert az órákon való figyelést leszámítva, mindig az utolsó percekben tanultam, legkorábban elöző este lefekfés elött.

Idén végzek, egyetemen megláttjuk mi lesz, egyenlőre várom a kihívást, mert rengeteg rémtörténetet halottam. Na meg ott már van valami tétje az egésznek.

Én kezdetben (alsóban) nagyon élveztem a sulit, mindent tudni akartam, minden érdekelt. Ezért figyeltem órán, megcsináltam a szorgalmikat, a szüleimmel is sokat tanultunk együtt. Az unokatesómat is rávettem, hogy játszunk iskolásat és megtanítottam neki a egy csomó dolgot (két évvel volt fiatalabb mint én).

Aztán felsőben már voltak olyan tantárgyak, amik kezdtek unalmasak lenni, és voltak olyanok, amikhez én magam gyűjtöttem plusz információkat. Kezdett körvonalazódni az érdeklődési köröm. Azokat a tantárgyakat, amiket szerettem magamtól tanultam. Azokat amik nem érdekeltek annyira azokat is leültem megtanulni, van valamilyen belső megfelelési kényszerem, ami miatt mindig a toppon akarok lenni.

Most gimiben már kezdem "elengedni" azokat a tantárgyakat, amiket nem szeretek és ráadásul nem is kell a továbbtanuláshoz. De csak akkor, ha egy fontos tárgy tanulásától venné el az időt. Ha éppen ráérek, akkor ezekre a béna tárgyakra is tanulok.

Hát ha még aktív a kérdés akkor itt a válaszom:

Hidd el, k**va sz*r úgy hazamenni, hogy meg kell mondanod a némettanár anyádnak hogy egyest kaptál németből...

Engem ez motivál. Ha tanulok pl fizikára 1 órát, utána azonnal megyek jatszani a haverokkal... De az 1 óra tanulás után még elgondolkozok, hogy eleget tanultam-e, vagy kikérdezem magamat. Ha arra jutok, hogy nem tanultam sokat, elképzelem, hogy suliból hazajövet el kell mondanom anyámnak (akinek a jó jegyek a mindene), hogy meghúztak fizikából. Na ezt nem akarom, mert leordítja a fejemet, eltilt mindentől stb. Ezért tanulok még fél órát.. És így tovább...