Vajon az Oktatási Minisztériumban vannak, olyan emberek, akik láttak középiskolai biológia tankönyvet, mielőtt összeállították az emelt biológia érettségit?

Én azt nem értem, hogy ha egyszer a biológia középiskola könyvekben leírják hogy MINDEN GOMBA HETEROTRÓF, utána hogy fogadják el az első kérdésben a gombákat, a kénbaktériumokat, akik szintén képeznek spórát, pedig nem.

A levéltetvek és poloskalárvák kapcsolatának pedig +0-nak kellene lennie, mivel a levéltetveknek mindegy, hogy ki nyújt nekik védelmet, és nem származik belőle káruk hogy a testnedveiket a hangyák helyett a poloskalárvák szívják fel.

Szerintetek érkezik még megoldókulcs-helyesbítés a biológia emelthez, mit tudtok erről?

Én már írtam ezekkel kapcsolatban a felvi.hu-nak, de nem tudom milyen címre lenne a legcélszerűbb.

Az emeltnek pont az a lényege, hogy megértsd a dolgokat és gondolkodj. Nem a tárgyi tudásra mennek rá...

Megtanulni akárki meg tudja, de megérteni nem. Az emelt szintnek meg pont a szűrés a lényege.

Amúgy tavaly érettségiztem biológiából emelt szinten, de szerintem az idei sem volt sokkal nehezebb. (Azt elismerem, hogy valamennyivel igen)

Az egyik válaszadónak: A kemotróf gombás tényleg félreérthető, mert még a tankönyvek is kétféleképpen írják. Szóval az tényleg elég szemétség volt. (Bár hozzáteszem, a feladatlap alapján lehetett sejteni, hogy mire gondolnak).

A megoldás pedig:

Autotróf és heterotróf csoportot a szénforrás alapján különböztetnek meg. Az autotróf szervetlen anyagokból nyeri a szenet, míg a heterotróf szerves anyagokból.

A fototróf és kemotróf kifejezéseket pedig az energiaforrás alapján.

Fototróf amelyik fényenergiát használ, kemotróf amelyik vegyületekbe épített kémiai energiát.

Ha belegondolsz minden heterotróf élőlény (köztük mi is) vegyületbe épített energiát használunk fel.

Ilyen értelemben minden heterotróf élőlény kemotróf. Az autotróf élőlények pedig lehetnek autotrófok és heterotrófok is. Remélem így már világos.

De attól még egyet értek abban, hogy ez szemét feladat volt.