Corvinus pénzügy számvitel alapszak mellett hogy tanuljak meg programozni?

Otthon tanuld, a gazdinfon nem programozokat kepeznek.

Otthon azt tanulnad amire szukseged van.

Már hibás az egész feltevés. Lehet nem volt olyan jó az a pénzügy és számvitel, ha alapból nincs egy minimális rálátásod a dolgokra, és ennyire nem érdekel az üzleti világ.

Szóval a szak amin vagy, egyáltalán nem arra fog felkészíteni, hogy-hogyan legyél sikeres üzletember. Csak magadat áltatod vele. Egy alapot ad, amiután minden csak azon áll vagy bukik, hogy mennyire képzed magad, milyen kapcsolataid vannak.

Amit hasznosítani tudsz belőle, egy mezei könyvelő is előadja neked. :)

Főleg, hogy a szakon inkább van számvitel, mint pénzügy, és a pénzügy is olyan dolog, hogy józan paraszti ész, net, excel, programok használatával egy érettségit tett egyén is megcsinálja. :)

Programozni csak úgy tanulsz meg ha rengeteget gyakorolsz. Az alapokat/gondolkozást kell elsajátítani, és utána menni fog.

Egyetemeken sem tanítják meg a diákokat programozni, csak a gondolkodásmódot, problémamegoldó képességet alakítják ki, hiszen az nem célravezető, hogy minden lehetséges probléma megoldást betanítunk(mert lehetetlen), inkább az van célul kitűzve, hogy nem halat fogunk neked, hanem megtanítunk halat fogni.

Erre a célra a net is tökéletesen elég, és ha tényleg érdekel/gyakorlod, akkor idővel fejlődsz és voálá már meg is van a tudás.

Gazdinfós szakról tudhatnád, hogy lófing programozást tanulnak. Tipikusan az a szak, ami semmire sem jó.

Onnan csak akkor jössz ki sikeresen ha nagyon jó a beszélőkéd, kapcsolataid vannak, vagy valamelyik irányba gazdaság-informatika(programtervező/mérnök) orientálódsz.

Nem érnél el vele semmit.

Szintén első éves pénzügy és számvitelesként azt mondom, hogy:

Nézz utána jobban az ötletednek, kutass a neten, csinálj pár kérdőívezést(nem feltétlenül fb-os kérdőívekre kell gondolni, amit kisjózsi 20x kitölt, és bmw x6-ost is vehetne havonta, közben meg a havi nettója a 160-at sem éri el). Szóval jól határold be a piacot, és azt, hogy kiknek szánod ezt az alkalmazást.

Utána találd ki, hogy pontosan hogyan valósítanád meg.

Havidíjas, vagy netalán reklámokból akarod fent tartani, vagy egyszeri ktg-es, vagy szimplán saját költségen fog futni, és megkockáztatod, hogy más is meglátja benne a lehetőséget, ezért felvásárolja a jogokat.

Ha minden megvan, elkell azon is gondolkozni, hogy mennyi idő alatt érnél el egy olyan szintre, hogy ezt saját magad valósítsd meg. Ezután mérlegelni, hogy belátható időről van szó, vagy évek.

Számolni kell azzal is, hogy mi van ha addigra mások 100x megcsinálják az "ötleted".

Ha tényleg profi az ötlet, simán megéri invesztálni is bele, és befektetőket keresni. Az egyetemen is számos ilyen lehetőség van, ahol előadások keretében előadhatod az ötleted, és ha valakinek megtetszik, akkor besegít az anyagiakkal.

Ebben az esetben megíratnád a programot, egy profival. Itt is kell arra gondolni, hogy milyen költségekkel járna ez.

Elég-e a letisztult szinte 0 grafikai tudást igénylő tudás, vagy kell-e még egy grafikus is?

Stb.

Úgy látszik még mindig nem alakult ki benned a tényleg profikra jellemző felfogás.

Nem sértésként mondtam azt, amit.

Az üzleti élethez kell egy egyfajta felfogás, nem azon kell törni a fejed, hogy mid nincs hanem, hogy mit tudnál megtenni az adott dolog érdekében.

Simán annak az ötlete, hogy egy vállalkozást szeretnél indítani, még nem igazolja azt, hogy érdekel maga az "üzleti" világ.

___________________

Nem akarom én is darabokra szedni azért a mondókádat, így egyben fogalmazom meg.

Figyelembe kell venni az összes tényezőt, hogy mi-hogyan éri meg. Nem mindig az a legjobb megoldás, hogy magad akarsz elsajátítani egy olyan dolgot, amikhez évek kellenek, hogy megvalósíts egy másik célt. Amikor simán kihagyhatod azt.

Ezért írtam, hogy mi van ha addigra már sokkal jobb alternatíva lesz a te "ötleted" helyett.

Ezért gondolom, hogy hiányzik az a tipikus üzleti felfogás. Mert leragadsz az első problémáknál, és nem rugalmasan akarod azt kezelni.

Kit érdekel, hogy áldozni kell egy programozóra, ha az rövid időn belül megtérül?

Most beleteszek fél milliót, 2 éven belül visszajön a sokszorosa.

Vagy vársz pár évet, és addigra buktad az ötleted.

Persze ott van az is, hogy az ötlet bukik be, de az már nagy részben a te hibád is lenne, és nem azon kell leragadni, hogy veszteséges lesz.

Újabb hatalmas hiba, amit akarsz. Hiába használsz hangzatos szavakat! :)

Nem magunknak teremtünk terméket, hanem a vevőnek!!!!!

Mindig kutatunk, kérdezősködünk, és majd csak az alapján gyártunk. Különben nagy eséllyel bukta lesz az egész. Szóval nem prototípus kell először, hanem egy felmérés, hogy egyáltalán lenne-e fizetőképes kereslet az ötletedre vagy nem.

Hidd el egy kutatás sokkal olcsóbb, és könnyebben dobod a kukába/nyeled be elsüllyedt ktg-ként, mint egy prototípussal tennéd. Ott meg előjöhetne az is, hogy annyira hajszolod, hogy nem tudsz majd kiszállni belőle, és elengedni.

Tőkéről annyit, hogy számtalan diák a diákmunkából, nyári munkákból, ösztöndíjakból, otthonról kapott összegekkel(sokan diákhitel/más hitelek) kijátszásával szerzik meg a tőkét. Szóval mindig van megoldás.

Az brainstormingos előadásnak meg pont az a lényege, hogy azért mész oda, hogy befektetőt keress.

A befektetőt meg nem az érdekli, hogy neked prototípusod van, vagy nincs, hanem maga az ötlet.

Ha meglátja benne a lehetőséget, úgy is elkezd támogatni. Azért adna neked pénzt, mert elhiszi, hogy jövedelmező a dolog, és simán megsokszorozhatja a pénzét.

ui: Szerintem kerüld az angol szavakat a szövegedből, ha magyar szóval is lehet mondani. Elég sok közgazdász, főleg a nagyöregek pipák az ilyen helyettesítgetésre.

Állj össze egy haveroddal, aki TUD programozni. Te a nulláról, nulla programozói tapasztalattal, vénával, minimális matektudással hogyan tudnál megalkotni egy bonyolult rendszert? Persze mindent meg lehet, de az a szint, amire programot akarsz fejleszteni, azt nem laikusként fogod megoldani.

Nekem volt egy ismerősöm, akivel alkottunk egy programot, a kód maga közel egymillió sorból állt. Hónapokat foglalkozott vele a srác úgy, hogy volt egy prgraminfó végzettsége, és éveket dolgozott már programozóként. És folyamatosan fejleszteni kellett, egy új funkció bedöntötte a fél programot. A programozónak az a dolga, hogy programozzon, az üzleti embernek meg az, hogy fejlessze a vállalkozást, piacot keressen, ügyfeleket, stb. stb. Alapból rohadt sokat kell fejlődni vállalkozóként: tárgyalási stratégia, retorika, kommunikáció, előadás és még 10000 soft skill, ami kell egy vezetőnek.

Vagyis arra fókuszálj, ami az erősséged, ha mindent te akarsz csinálni, az nagyon nem fog összejönni.

"Nem is az a célom, hogy profi szintre jussak vele, hanem, hogy valahogy el tudjak kezdeni egy projektet. A legtöbb startup azért dől be mert már a legelején kilószám égetik el a pénzt babzsákokra, luxusirodákra, programozókra stb. Én ha elkezdem, akkor a lehető legjobb esélyekkel szeretnék indulni, és addig húzni a költségmentes működést amíg csak lehet"

Nem elkezdeni hanem megvalósítani akarsz egy projektet. Az elkezdés az teljesen más. Ahhoz nem feltétlenül kell prototípus, stb. Egy új termék esetében is először kutatunk, tervezünk, majd ha minden tuti, akkor kezdünk el gyártani, és prototípust elkészíteni.

Senki sem beszélt babzsákokról, meg luxusirodákról, de egy programozó tudása nem pár hónap alatt elsajátítható készség. Ha az lenne, akkor mindenki azt csinálná és nem lenne belőle akkora hiány. Butaság egy babzsákot és a programozót összehasonlítani. Mindkettő fontos lehet, de esetedben a programozó olyan, mint az autószerelőnek a csavarkulcs, nem pedig mint a "munkaruha", ami kezdetben lehet bármi.

Költségmentesség, mégis mit hittél?

Egy vállalkozás arról szól, hogy pumpálod bele a pénzt, remélve a legjobbakat. Az pedig sokkal nagyobb költség, hogy időt hagysz arra, hogy más is rátaláljon erre a "kiaknázatlan" piaci szegmensre.

"A legtöbb startupnak" Itt van a legtöbb szócska. Ha az informatika terén gondolkozol, akkor ott bajok lesznek ha évek kellenek ahhoz, hogy az érjen valamit. Az a piac az, ahol a leggyorsabban kiderül, hogy jó-e a termék vagy nem. Hiszen a felhasználók azonnal dönteni tudnak, fix kör keresi, és ha nem felel meg az igényeknek azonnal lépnek a másik irányba.

Egyáltalán nem vállalatgazdaságtanról az ötlet, sajnos inkább te beszélsz úgy.

S még mindig nem arra gondolsz, hogy-hogy lehetne minél hamarabb megragadni a lehetőséget, hogy megcsináld, hanem mintha egy vágyálom lenne, hogy te programozó legyél, és azt csinálhasd.

Azonban akkor pályát tévesztettél. Ha programozni akarsz, akkor hajrá, egy gazdasági szakembernek nem az a feladata, hogy programozzon, hanem hogy megmondja a programozónak, hogy milyen programot írjon.

Talán a legnagyobb igazság, és még közgáz alapelv is, hogy soha nem leszel sikeres ha mindent egyedül akarsz csinálni. A kiszervezés meg egyáltalán nem jár nagy összegekkel, csak akkor ha nagyban gondolkozol. Azonban ha te ezt a projektet szerinted egyedül is megtudnád csinálni belátható időn belül, nem lehet akkora kihívás egy programozó számára.

Szintén két ősrégi mondás: "Pénzt csak pénzből tudsz csinálni" "Nehogy a két pad közül a földre.."

"Nem magunknak teremtünk terméket, hanem a vevőnek!'

Nem irónia, hanem a hazai vállalatok egyik legnagyobb hibája, amiért sorra dőlnek be.

Mert mindig azt szajkózzák, hogy tudjuk mi a jó, minden okés, ez tuti siker lesz, közben meg nem is kérdezték meg az embereket, hogy kelleni fog ez nekik? Lesz-e egyáltalán valaki, aki pénzt költene rá?

Ez egy alap marketing, amit egy igazi számvitelesnek is tudnia kell, főleg a modernizáció világában.

(Erre is figyelj oda, kezdesz nagyon számviteles lenni, ami szuper, de visszaránt ha csak az anyagiakban tudsz gondolkozni, és nem veszel figyelembe fontos tényezőket.)

Kit érdekel, hogy létre tudod hozni vagy nem?

Ha létrehozható a dolog, akkor már csak egy kérdés van, van-e rá igény vagy nincs?

Ha van rá igény, akkor belevágok, ha kell invesztálok bele pénzt, vagy keresek egy társat, mert tudom, hogy megéri.

(Örök fiatalság elixír rossz példa volt, mert arra tuti lenne kereslet, az ötletedre már nem biztos. Ez a hatalmas, és rohadt fontos különbség!!!!)

Hogyne lenne igaz, hogy a befektetőt nem csak az ötlet érdekli? :)

Számos ilyen előadáson voltam már, személyes ismerős is van, aki előadta az ötletét, az egész elméleti síkon mozgott, de alátámasztotta, hogy az egész megvalósítható(Szintén informatikai dolog, és csak egy programozó, és modellezőre van szükség). Az előadás után pár nappal felkereste egy vállalkozás, akit érdekelt az ötlet. Nemsokára piacra is fogják dobni a dolgot. Előre borítékolható a sikerük, hiszen tényleg olyan dologra gondoltak, ami nagyon alap, nagyon nagy szükség lenne rá egy bizonyos helyen, csak senki sem gondolt még rá, hogy egy más megközelítésből, a modern technikával egy új köntösbe bújtatva, mekkora siker lehet.

A legszebb benne, hogy különösebb anyanyelvi korlátok sem lépnek fel az ötletet érintően. Nagyon szuper dolog.

Visszatérve a befektetőkre. Hibás a szóismereted. A befektetőt nem az érdekli, hogy xy képes-e rá, hanem az, hogy ha a saját pénzével hozzájárul az ötlet megvalósulásához:

1. Az ötlet megvalósítható-e?

2. Az ötlet piacképes-e?

3. Belátható időn belül visszajön-e a pénze?

Felhozva az elixíres példádat. Kit érdekelne, hogy nem tudod a valóságban elkészíteni, ha már megcsináltad a receptet és az alapján bárki más megtudja csinálni?

Mindenki leszarná, csak add el neki a receptet.

Ugyanez van az ötletekkel is. A megvalósítás már nem olyan nehéz, mint magának az ötletnek a kitalálása, és a további marketinges feladatok.

"outsource"-ra gondoltam, hiszen az egy idegen szó, és nem arra, hogy a magyar helyesírás vagy a külföldi alapján. Főleg, hogy ezt a szót a magyarban a magyar megfelelővel használjuk. Amíg a business modell, a magyarban is így ragadt meg a legjobban. :)

"Gazdinfós szakról tudhatnád, hogy lófing programozást tanulnak. Tipikusan az a szak, ami semmire sem jó. "

Majd azért nézz szét linkedinen, hogy a SAP tanácsadók, ERP konzulensek, Business Analystek, Projekt menedzserek hány %-nak van gazdinfó végzettsége. Fel fogsz ébredni elég hamar.