Miért van az, hogy magamtól lenne kedvem tanulni, de az iskolában elmegy a kedvem?

Részint teljesen igazat adok abban, amit az előttem lévők írtak, ami kötelező, az mindig szül valamennyi ellenállást. Másrészt magadtól azoknak a dolgoknak nézel utána, amik érdekelnek, az iskolában meg azt is végig kell ülni, amitől kilel a hideg. Harmadrészt otthon a saját módszered szerint, a saját ritmusodban, azzal a módszerrel tanulhatsz, ami számodra a leghatékonyabb, így még azt is elviselhetőbb tanulni, amit nem érdekli az embert.

Én egyetemen vagyok pont így: az órák 80%-át időpocsékolásnak érzem. Itthon szeretek tanulni, de hétköznap sajnos szinte soha nem érek rá, így marad az, hogy minden hétvégém rámegy a tanulásra:S (és akkor még nem tanultam semmi olyat, ami nem szerepel a tantervben:(( )

Szerintem a közösség formálja ezt.

Az óráitokon nem hiszem hogy mindenki örül hogy tanulhat, és a tanár se lelkesen veti bele magát az órába. Ez pedig kihat a te mentalitásodra is.

+ a nagy csoport elvonja a figyelmet.

Gondolj bele miért hatékonyabb egy 3-4 fős csoport mint egy 20 fős. Persze könnyebb egyénekkel könnyebb foglalkozni, de inkább azért mert ez még olyan létszám amivel jól lehet koncentrálni, a másikat segíteni ha nem tudja hangzavar nélkül.