Kétségbe vagyok esve. Mit tehetnék?
22 éves állami gondozott (utógondozott) vagyok, és kibuktam az egyetemről(másodév) (még tart a vizsgaidőszak, de azzal már semmire sem megyek). És így kikerülök az állami gondozásból.
A gond az, hogy teljesen analfabéta vagyok az ügyintézésekhez, és a munkakereséshez (Nekem a munkakeresés egy félelmetes világ- igen, ennyire életképtelen vagyok- ezért halogatam állandóan az ilyen nyárimunkaféle tapasztalatokat. Ezen kívül valószínűleg nem lesz tartósan hol laknom.
Eddigi tapasztalataim alapján nem/ nagyon nehezen találom fel magamat egy-egy feladat elvégzéséhez, tehát a képzettség nélküli munkáktól is félek, hogy nem tudom majd elvégezni őket.
Pontosan ezért voltam egy olyan szakon, ami elméleti típusúbb (tanárszak).
Még bent maradhatnék a gyermekvédelmi rendszerben, ha sikerülne egy február kezdetű OKJ-re bejutnom. De sajnos azok közül, amit teljesíthetőnek tartok magam számára mind csak szeptemberi kezdéssel indul, vagy lejárt a jelentkezési határidő, vagy távol van a lakhelyemtől.
Szóval a hosszútávú lakhatásom és a megélhetésem teljesen bizonytalan, nem valószínű, hogy megoldható.
Így visszanézve, hamarabb ott kellett volna hagynom az egyetemet. És valószínűleg így is tettem volna, de nekem nagy álmom volt tanár lenni.
Tehát a kérdésem: mit tehetnék? Félek a haláltól és a fájdalomtól, de már egyre komolyabban gondolom az öngyilkosságot, amin már amúgy is hónapok óta gondolkozom.
Segiteni nem tudok, sajnos, viszont ahogy ezt elolvastam, úgy éreztem, muszáj írnom, mert egy kétségbeesett, szerencsétlen, 20 éves srác vagyok - és már hónapok óta keresek munkát, lényegében rettegve, mert idáig bárhol voltam, egyszerűen csődöt mondtam. Mióta nem járok iskolába, egyszerűen eluralkodik rajtam a sajátmagam iránt érzett szánalom. Ja, olyan életképtelen vagyok, mint te, és kb. szeptemberig nekem is kezdenem kellene valamit magammal. Szóval, átérzem, meg minden.
Sok szerencsét nekünk!
17:08 vagyok.
Ja, amúgy minden amit írtál, rám is igaz. Pont egy ilyen kérdést akartam kiírni.
Én is tanárnak készültem, de sikeresen elb.sztam.
1. Tudom, hogy nem szabadna feladnom, de nincs elég erőm.
2-3. Hát, akkor úgy látom nem vagyok egyedül. De bárcsak egyedül lehetnék, ha így a te helyzeted jóra fordulna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!