Az egyetemen páran miért hajszolják túl magukat?

Tanulmányi ösztöndíj, koli múlhat ezen. De ha valaki mesterre szeretne menni majd ezek is beszámítanak oda. De lehet csak úgy érzik, hogy többre képesek mint kettes, hármas és inkább többet beleadnak, hogy meglegyenek a j jegyek. Én se fogadtam már el megajánlott 3-ast, mert tudtam hogy jobban is megy. Mondjuk nem tudom mennyire ért az a szakmájához, aki kettesekkel szerez diplomát. Lehet a töltelék tárgyak kevésbé fontosak, de sokan az alapoz tárgyakat is töltelék tárgyként fogják fel, nem tanulják meg rendesen és később a ráépülésnél szívnak ez miatt. De lehet valaki szimplám maximalista, elég változó ki mit miért csinál.

Másfelől én meg ezt a hozzáállást nem értem, hogy valaki végigcsúszkál kettesekkel és ezzel meg van elégedve. Ez miatt egyre értéktelenebb a diploma, mert sokan hasonlóan csak arra mennek hogy legyen meg a papír a legkevesebb erőkifejtéssel és csak annyit tanulnak meg ami feltétlen szükséges hogy átmenjenek mindenből.

Mindenkinek más a hozzáállása a dolgokhoz. :) Főleg első évben jellemző amúgy ez a kettősség, valaki mindent megtesz az ötösért, más meg csak a kettesre hajt.

Ezt én sem értettem soha, de gondolom, a gimiből maradt meg. Ott ugye az volt, legalábbis nálunk, hogy 4-esnél rosszabb átlag alatt már kicsit lenézték az illetőt. De azért ott sokkal könnyebb volt mindenből ötösnek, vagy legalább négyesnek lenni.

Aztán valaki úgy van vele, hogy egyetemen is ciki a kettes egy gimis rajzzal ekvivalens tárgyból. Szerintem nem ciki, hiszen annyi energia, ami a gimiben 4,5-öt eredményezett, itt eredményez mondjuk 3,0-t. Én bevallom, nem tanulok többet, mint a gimiben (max. a vizsgák idején többet), de ott színötös voltam, itt 3 és 4-es között szoktam lenni. De emellett dolgozom is, meg eleve kéne néha lakást takarítani, aztán még arról nem is beszéltem, hogy lenne igényem barátokra, párkapcsolatra is. Szóval az élet nem csak a tanulásból áll, és egyetemen már nyugodtan lehet egy kicsit szelektálni. Szerintem.