Kezdőoldal » Közoktatás, tanfolyamok » Egyéb kérdések » Általános jelenség-e a magyar...

Általános jelenség-e a magyar egyetemek "elfőiskolásodása"?

Figyelt kérdés
Igaz-e még, hogy az egyetemek hazánkban is olyan élvonalbeli tudományos kutató- és fejlesztő intézetek, ahol a tudós-tanárok saját alkotómunkájukba bevonva vezetik be a hallgatókat egy-egy szakterület legfrissebb eredményeibe? Igaz-e még, hogy a hazai egyetemek a teljes képzési rendszerben (BSc+MSc+PhD) gondolkodnak, széles kurzuskínálatot biztosítanak, alacsony az oktatók óraterhelése, sok a választható tárgy, teljes a tanszabadság, vagyis valódi nemzetközi színvonalú Universitas-okról van szó?

2016. szept. 1. 14:22
 1/4 anonim ***** válasza:
53%

Az ELTE, Semmelweis, BME, SZIE, BCE egyes karai még mindig jó kutatóegyetemek, de kétségtelen, hogy sokat romlott a színvonal még ezekben is.

A képzési rendszer merev, sok helyen szinte csak kötelező tárgyak vannak. Az oktatók túlterheltek és frusztráltak.


Viszont nagyon sokféle egyéb intézmény is egyetemnek nevezi magát mostanában, amelyek valójában inkább tömegképző tanintézetek, mint tudományos műhelyek. Olyan "egyetemi" karokat is ismerek, ahol az oktatók többsége már évek óta nem publikál szinte semmit.

2016. szept. 1. 14:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:
100%

Azt nem tudom mennyire általános, de van ilyen jelenség.

Nemcsak az egyetemi szakok főiskolai színvonalúak, de a főiskolai szakok közül némelyik újabban szakközépiskolai színvonalú.

A SE-ETK dietetikus, mentőtiszt vagy ápoló szakai például nemigen nevezhetők ma már főiskolának sem, nemhogy egyetemnek, pedig mesterszakok is vannak.

2016. szept. 1. 14:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:
100%

Nem, a legtöbb helyen már nem igaz. Általában:

- az oktatók "muszájból" publikálnak, csak a publikációs listájuk gyarapodjon, lényegében mindegy, hogy hol és mit

- kevés olyan projekt van, ahol érdemben bevonnak hallgatókat

- kevés a választható tárgy

- merev a kreditrendszer és az órarend legnagyobb része egyaránt

- a tárgyak sokszor év(tized)eken át szinte teljesen változatlan tatalmúak akkor is, ha lehetne / kellene frissíteni

- nagy az óraterhelés, de a legtöbb tanár amúgy sem szeret oktatni, mert az kevés pénzt hoz, és elveszi az időt a pénzes projektektől

Persze biztosan vannak kivételek - valahol:S Vagy csak kívülről úgy tűnik.

2016. szept. 1. 15:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim ***** válasza:

PhD képzésben, vagy ugyanazokat az órákat meghirdették, vagy olyan dolgokat hirdette meg, aminek a legtöbb doktorandusz szakterületéhez semmi köze nem volt.


Az előadók nem vették komolyan a saját órájukat sok esetben, más esetben MSc anyagot adtak le PhD hallgatónak.

Egyébként, pedig alig hirdettek meg kurzusokat.


Szerintem egy jó kutatóhelyen semmi értelme kurzusokat meghirdetni a PhD hallgatóknak. Annak semmi értelme, hogy valami színvonaltalan előadást tart projektorral, nagyrészt MSc előadás anyagából.


Remélem az 5 éves PhD rendszerben ez is átalakult!


Igen, főleg az utolsó egyetemi években nagyon érződött a tömeges képzés, szerintem ahol én végeztem, ott az MSc rész teljesen színvonaltalan és lelketlen valami volt. Menni kellett volna Budapestre, ha lett volna rá pénz...


"Igaz-e még, hogy a hazai egyetemek a teljes képzési rendszerben (BSc+MSc+PhD) gondolkodnak, széles kurzuskínálatot biztosítanak, alacsony az oktatók óraterhelése, sok a választható tárgy, teljes a tanszabadság, vagyis valódi nemzetközi színvonalú Universitas-okról van szó?"

2016. okt. 16. 21:16
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!