Szülők ti mit gondoltok arról, hogy a jövőben tablet lesz könyvek helyett az iskolában?

Jelenleg egyetemen tanulok. Szinte minden kurzus tananyagát elektronikus úton kapjuk meg. Ennek ellenére is az évfolyam 90%-a kinyomtatja, még ha drágább is, mint tabletről tanulni. Én is kinyomtatom, mert valahogy átláthatóbb és könnyebben elsajátíthatóbb a tananyag. Egyetemen megvan a lehetőség, hogy laptopon vagy tableten jegyzeteljünk, ennek ellenére az évfolyamomról senki (!) sem jegyzetel így. Na meg persze elég sokszor kellene tabletet cserélni, ha kémiai laborórákon mindenféle vegyszerrel bemocskolnánk azt. Továbbá sokkal több időt igényel egy elektronikus vázlatvezetés, mint a kézzel írott jegyzetelés. Ráadásul kutatások bizonyítják, hogy kézzel írott saját vázlatot hamarabb meg lehet tanulni, ugyanis nem ugyanúgy írunk minden azonos karaktert, sokszor képként emlékszik az elme az adott anyagra. Egy gépelt szöveg monoton, nem változatos, épp ezért egy kicsit nehezebb is megtanulni.

Én egy elég erős gimnáziumba jártam, és nem tarom helyénvalónak az állítást, hogy mindent lediktálnak a tanárok. Egyrészt, ha a tanár csak vázlatdiktálással tölti az időt, az hatalmas időpocsékolás (és semmi tanári kompetenciát nem igényel), másrészt ilyenkor a diák azzal van elfoglalva, hogy le ne maradjon a vázlatírással, sokszor csak semmit sem jelentő üres mondatokat ír le, akár az is előfordul, hogy az óra végén csak sejtette, hogy miről jegyzetelt. Ez velem is előfordult már (nekem is volt azért 1-2 ilyen tanárom). Én sokkal inkább az olyan tanárt szerettem, aki mondta, hogy nyissuk ki a könyveinket az adott témánál, szépen sorban magyarázta a könyv sorrendjében az adott anyagot, amíg minden érdeklődő meg nem értette azt. Nap mint nap órákig bámulni a képernyőt eléggé megviselné a szemet. Pláne, hogy szünetben is csak az okostelefont bámulná a diák.

Szóval szerintem a tablet, mint kötelező tanulási segédeszköz nem lenne túl jó ötlet. Attól nem zárkózom el, hogy szabadon választható legyen a használata. Akinek nincs terve a jövőt tekintve, és csak azt szeretné, hogy átfújja a szél, annak tökéletes. Nem kell költsön tanulásra, és amennyit az ilyen diák foglalkozik az anyaggal, annak egyáltalán nem sértené a szemét a képernyő. Viszont aki céltudatosan tovább szeretne tanulni, az még otthon is sokat foglalkozik a tananyaggal, egy idő után megelégelné a tablet bámulását, és inkább könyvre váltana.

Egyébként nálunk sosem volt kötelező megvenni a könyveket. Sosem tartottak pisztolyt a fejemhez, amikor a tankönyvrendelő papírt kitöltöttem. Bármikor le tudtam volna tölteni a tankönyvek felét internetről (vagy akár egy könyvtári példányt otthon be tudtam volna scannelni). De nem tettem (ahogy egy diáktársam sem), ugyanis egyrészt illegális (legalábbis terjeszteni), másrészt egyáltalán nem kényelmesebb ez a tanulási forma.

Azt is hozzátenném, hogy ehhez nem csak a tabletek árába kerülne a szülőnek vagy az iskolának. Ugyanis a tankönyvek szerzőinek vannak jogaik. Minden eladott példány után kapnak egy bizonyos mennyiségű pénzösszeget. És nem azért fáradozott a könyv írója, hogy csak úgy e-dokumentum formában ingyen terjesszék az iskolák. Szóval az elektronikus forma megvételéért is fizetni kellene, ami általában nem sokkal olcsóbb az eredeti könyvek áránál.

(Így zárójelben megemlítek egy példát az egyetemről. Sok egyetemi tanár saját könyvet készít, hogy abból taníthasson. Nekem is volt egy ilyen tanárom. Az első előadáson közölte, hogy akinél fénymásolt példányt lát meg, kivágja az előadásról, és vizsgán sem fogja átengedni. És végül is igaza van egy bizonyos szinten.. De szerencsére nem került rá sor.)

Egyébként meg meg lehet válogatni, hogy melyik könyveket viszed iskolába. Amit sohasem használnak órán, azokat fölösleges bevinni órára, vagy megkéritek a tanárt, hogy szóljon, ha a következő órán szükség lesz rá. A padtársaddal is megbeszélheted, hogy egyik nap ő, másik nap te vidd be az adott könyvet. Vagy ha bent lehetett hagyni az osztálytermetekben akkor, miért is vinnéd haza, ha egyszer nincs feltétlenül szükség rá otthon. Érdekes módon, én egy olyan iskolába jártam (mint már említettem), ahol szinte minden órán használtunk tankönyveket. Mégsem kellett napi szintem 6 kg-t cipelnem. Vagy ha mégis előfordult egyszer-kétszer, akkor kibírtam azt a 10 percet, amíg kisétáltam egy buszmegállóba. A legtöbb gyereket a saját szülője fuvarozta kocsival, szóval nekik sem kellett cipekedni, volt aki biciklivel járt, ők meg vagy használtak kosarat, vagy megoldották az általam már pár sorral fentebb említett módszerrel a dolgot.

Száz szónak is egy a vége: szerintem nincs szükség tabletre az oktatásban. Nem jönne ki olcsóbban, nem is lenne hatékonyabb, ráadásul az általam felvázolt cipekedési probléma is valóban csak azoknál áll fent, akire nem figyelnek oda a szüleik (ahogy egy előttem szóló is írta).