Szerintetek milyen egy ideális iskola?

- 9-től 3-ig

- az osztálylétszám függ az órától: van, amit nagyobb csoportokban is elég, van, amit csoportbontásban célszerű. De ha abból indulunk ki, hogy a diák bizonyos határokon belül maga állíthatná össze az órarendjét és érdeklődi körtől / tudásszintől függő, különböző csoportbontások lennének, akkor úgysem lenne hagyományosan vett "osztálynak" jelentősége

- Volt olyan osztálytermünk, ahol U alakban voltak a padok (igaz, helyhiány miatt:S), nekem az tetszett a legjobban

- a 45 perces órák rendben vannak

- a szünet 15 perc, ebédszünet 30 (kevesebb nem elég semmire, több meg csak időhúzás, semmi értelme nem lenne)

- a bennlakást sokan nem szeretnék, én sem bírnám, néha szabadnak" is kell lenni, és az iskolatársakkal sem jó szimbiózisban élni:S, akármilyen jó fejek is.

Elég nagy "iskolakomplexumoknak" kellene lenniük ahhoz, hogy a csoportbontásokat meg lehessen oldani és össze lehessen egyeztetni az órarendeket. Ideális lenne az olyan iskola, ami több épületből áll, amik között szabadon lehet mozogni a friss levegőn (kb. mint az egyetemi campusokon)

Szerintem az oktatási rendszerben mindenképpen szükséges valamiféle szabályozás, mert különben működésképtelen lenne az egész, tehát a szabadon választható óraszám és tantárgyak ilyen formában nem egy játszható dolog.

Ellenben vegyük alapul az egyetemet, a kötelező tárgyakkal, a kötelezően és a szabadon választható tárgyakkal.

Ott a matek, a magyar a történelem és az idegen nyelv, ami érettségi tantárgy, ezekkel nyilván nem is szükséges variálni, ami az óraszámot meg magát a tantárgy meglétét illeti, nyilván órákig lehetne beszélni például csak az irodalomoktatásról, de ebbe most inkább nem is megyek bele, de tekintettel arra, hogy nagyon szeretek olvasni, illetve az írástól sem zárkózom el, egész konkrét elképzeléseim vannak arról, hogy milyen lenne számomra egy-egy olyan irodalomóra, amin szívesen odafigyelnék.

Ott van a fizika, a kémia, a biosz, a földrajz, a társadalomismeret, a viselkedéskultúra, és még millió másik tantárgy, amit szerintem kötelezően választhatónak nyugodtan be lehetne rakni, akit ezek érdekelnek, az él a lehetőséggel, akit nem érdekel, egy év múlva nem fogja kisujjból kirázni, hogy ki az a Newton, vagy akár sokkal alapvetőbb dolgokat sem fog tudni, egy szakközépiskolás fizika tanulás, ami egy évet tett ki az én esetemben, például már semmit nem erősített rá a tudásomra.

Szerintem ha azt nézzük, hogy mennyire indokolatlanul zsúfolt egy mostani órarend, akkor simán reális lehet egy 8-tól 1 óráig tartó tanítás, néha a kevesebb több, és jobb lenne a diákok koncentrációs képessége, jobb eredményeket érnének el, ezen kívül pedig szabadon választható tárgyak, akár sportfoglalkozások simán lehetnének, a legjobb motiváció egy diák számára az, hogy szabadon dönthet arról, hogy mit tanul.

Ez azonban a magyar oktatási rendszerben teljesen kivitelezhetetlen, nem csak a vezetésben, az emberekben is ott a hiba. Van olyan ország, ahol a diákok annyira motiváltak, hogy gyakorlatilag kivétel nélkül szeretnek iskolába járni, itt a többségnek kínszenvedés, a magas óraszám, a tanmenetek miatt is, de azért is, mert egymásra ugyanúgy rossz hatással vannak ilyen szempontból a diákok, de akár még a szülők is, és mindenki a kezdetektől azt látja, hogy az iskola mennyire rossz dolog, és ugye itt jönnek azok a kérdések, hogy mi értelme annak, ha ki tudom számolni egy hasáb területét, stb.

A felnőttek kezdetekből vagy azt sulykolják a gyerekeikbe, hogy tanulj, mert semmit nem ér az életed az egyetem nélkül, vagy azt, hogy csak az érettségit szerezd meg, és utána majd boldogulsz valahogy. Mindkettőt nagyon végletes dolognak tartom, és egyik sem a legjobb módszer egy gyerek motiválására.

Korosztálytól is függ. Alsóban pl. nem feltétlen ragaszkodnék a 45 perchez, főleg első-másodikban nem. Az első négy évben rengeteget tevékenykedtetnék, és nagyon rámennék az alapokra: írás-olvasás-matek alapműveletek. Rengeteg mozgás, játék, tánc, ének, gyakszi (gyakorlati foglalkozás), és nem osztályzásra! Megtanítanám őket tanulni, hangsúlyt fektetnék rá, hogy a "balagyféltekésedés" mellett megmaradjon a jobb agyfélteke játékossága, kreativitása... óóó, és még nagyon hosszan tudnám folytatni, hol csesszük el. :(

Felsőben nyilván más a helyzet. Bejöhetnek a 45 perces órák, de azt is ésszel, miután átlag 20-25 percig képes figyelni az agy, utána kell valami más, valami lazítás. Ráérnék felsőben rámenni a lexikális tudásra, de ott is alaposan szortírozva, lehetőleg azokra a részekre kihegyezve, amelyeknek az életben is hasznát venné az nebuló, és persze adjon valami általános műveltséget, legalább annyit, hogy akit érdekel, az tudja, hogyan-merre lépjen tovább, akit nem, az sem érezze magát hülyének, és legyen tisztában a saját képességeivel, azzal, hogy ő mitől értékes ember... (mer' az tíz esetből kilencszer-tízszer nem a "hű de nagy" tárgyi tudás -- nem árt persze, ha az ember nem tök hülye, de emberré nem feltétlen a fejébe töltött hasznos vagy haszontalan tudástól lesz).

Igen, kis csoportok, 15-20 tanuló oké, de vannak esetek, amikor még kevesebb jobb lenne - egy nyelvi csoportban pl. 8-12 az ideális. Nem hagynám ki az egészségtan, de ott sem az elméleti tudás a lényeg (annak a mai világban pillanatok alatt utána tud nézni), hanem rengeteg beszélgetés, szituációs játék valós élethelyzetekkel...

Ja, és vissza a "mai világban pillanatok alatt utána tud nézni" részhez. Minél előbb megtanítanám használni az internetet. Mégiscsak nevetséges, hogy olyan válaszokra várnak itt órákig, amiket nulla egész akárhány másodperc alatt kidob a gugli. Vagy csak én, vén szamár érzem úgy, hogy a fiataloknak ügyesebben kellene használni a világhálót, mint a magamfajta morgós vénasszonynak? :)))

Na ja, már megint fordítva vettem be a hashajtót. Bocsi a szómenésért, de erről a témáról órákig képes lennék... :)