Mi a főbb különbség, hasonlóság a mérnökinformatikus, illetve a programtervező szak között kitérve előnyökre, hátrányokra, elhelyezkedésre (mi lehetek vele, ha nagy leszek :], valamint az optimális iskolára?

Mindkét infó szaknál megkapod a megfelelő mennyiségű informatikai és matematikai hátteret, de azért vannak kisebb eltérések.

Programtervező informatikus képzés (ELTE-n): inkább arra megy rá, hogy remek (elméleti) programozókat képezzen, az alap informatikai dolgokon kívül (pl. programozás, üzemeltetés, matematikai modellezés stb.) olyasmikkel is foglalkozik, amelynek nincs sok haszna, hacsak nem akadémikusnak készülsz: pl. programhelyességi bizonyítások, programtranszformációk, programozási tételek stb. Inkább matematikai szemléletű. Viszonylag kevesebb specializálódási lehetőség jellemzi, fő profilja, hogy jó programozókat képezzen, bár mostanság ez talán nem annyira sikerül..

Mérnök informatikus képzés (BME-n): inkább arra megy rá, hogy a lehető legtöbb gyakorlatban előforduló problémára tudj jól használható megoldást találni vagy kitalálni és persze meg is tudd alkotni. Szintén nagyon sok elmélet párosul a képzéshez, de ez már mérnökibb szemléletű, matematikai és villamosmérnöki háttérrel. Emiatt sokkal tágabbak a specializálódási lehetőségei. Pl. beágyazott rendszerek, hálózatbiztonság, robotika, mesterséges intelligencia, operációs rendszerek, gazdasági irányok. BME-n (az infós hallgatók nagy bánatára) mint mindennel, így a gazdasági tárgyakkal is jobban szívatnak, cserébe könnyebb is az átjárás gazdinfóra.. Mostanában erősebb képzésnek tartják, mint az ELTE proginfet.

Gazdinfóval az a baj, hogy sem nem informatikus, sem nem gazdasági, túl kevés kreditet hallgat mindkettőből ahhoz, hogy igazán ütős legyen, legalábbis a BSc-s változatban. BSc végére már azért elég technikai/matematikai tudás felszedhető, hogy egy MSc-s gazdinfónak haszna legyen, feltéve ha pár gazdasági tárgyat még hozzá hallgatsz. De gazdinfóval kezdeni (szerintem) egyenértékű egy erőtlen lóra felülni..

Röviden a két fenti (igazi informatikus közül) egyik képzéssel sem nyúlsz bilibe, csak kicsit mást fogsz tanulni, más szemléletet sajátítassz el, kicsit más probléma megoldó képesség fejlődik ki, de magát az informatikai alapokat mindkét helyen fejede verik.

Szegeddel sincs baj, ott is jó a képzés, csak talán kissé gyakorlatiasabb és a tananyag is emészthetőbb, ráadásul kevesebbet szopatnak, ami elsőre talán jól hangzik, de korántsem biztos hogy valóban az, hisz ahogy az OE-ről kikerültek is gyorsabban alkalmazhatóbbak az iparban, mint egy BME-n, vagy ELTE-n végzett, de a hossú távú hasznossággörbéjük is alacsonyabbra ível, kevésbé univerzális probléma megoldók. Mindkettő megközelítésnek megvan a maga előnye és hátránya, döntsd el, hogy melyiket vállalnád be szívesebben.

Mikor én programozónak tanultam, még progmatnak (ELTE) és informatikai rendszermérnöknek (BME) hívták őket. A progmat sokkal inkább elméleti képzés, a mérnöki inkább gyakorlati, de olyan égbekiáltó különbséget nem kell elképzelni. De ami a szakmában hasznosítható és fontos, annak max a 20%-át tanították az én időmben, ha azóta nagyon gatyába rázták magukat, akkor feltornászhatták esetleg 35%-ig. Úgyhogy ha egy ásítozó rendszergazda akarsz lenni havi 2-300-ért, és nyomtatókat troubleshootolni szőke irodistáknak, akkor elég a diploma (igazából tök fölösleges is, csak megkövetelik), de ha tényleges fejlesztéssel akarsz foglalkozni, akkor úgyis önmagadat kell képezni (megintcsak fölösleges a diploma a gyakorlatban, csak megkövetelik).

És ezen a területen mindenfajta képzettséggel (formális vagy önszorgalmi) úgy kell számolni, hogy max 5-10 évig ér valamit, aztán elavul. Persze pl. ha tudsz algoritmizálni, az sose avul el, de arra a Jósiten se tanít meg, az adottság és gyakorlás kérdése.

"A mérnökinformatika milyen szintűre tanít meg körülbelül programozni a proginfóhoz képest? Arra célzok, hogy képes leszek-e én nagyjából olyan szintű programokat írni, illetve vmilyen szinten ismerni a programok belsejét, mint a proginfót, ha mérnökinfóra mennék?"

-> Ez relatív. Ismerek olyan ELTE-n végzettet, aki progos létére nem tud épkézláb kódot írni (nem hogy más, de még ő maga sem érti amit ír, arról nem is beszélve, mi van ha módosítani kell) és ismerek olyan BME-st akiről megkockáztatnám, hogy jobb kódot ír szinte bárkinél aki az ELTE-n végzett (persze csak az adott nyelven/technológián belül amire ráspeckózta magát). Nyilván BME-n nem a programozás az egyetlen fő szempont, így mást is meg kell tanulnod, amitől mérnök leszel, de programozni megtanulni (gyakorlati szempontból) azért nem olyan vészes dolog, mondhatni pofon egyszerű..

A programozás elmélet az viszont már egészen más tészta, de még ha akadémiai pályára is készülnél e területen, akkor még BME-s (vagy SZE-s) létedre sem lenne sok lemaradásod egy ELTE-shez képest, nem beszélve arról, hogy gyakorlati szempontból talán még jobban képzettnek számítanál.. És a munkáltatók általában magasról tesznek rá, hogy milyen vezérlési szerkezet transzformálható mibe, vagy hogy a kódod matematikai módszerekkel bizonyíthatóan jól működik (hacsak nem a SZTAKI-nak, vagy NASA-nak dolgozol és pont ez a feladatod), ha képes vagy megfelelő, hatékony, újrahasznosítható, átlátható, mások által megérthető és felhasználható, letesztelt stb. kódot írni/generálni..

Ha az ismerősöd csak abba az egy intézménybe járt és máshova meg nem, akkor bizonyára elég "objektív" az összehasonlítása a többivel szemben, amely képzéseknek feltehetően még a tematikáját sem nagyon ismeri...

Én csak annyit tudok SZE-ről, hogy ott kissé villanymérnökiesebb a képzés, oktatnak beágyazott rendszereket az ottani infó szakon (BME-n ez villany szakon fut), mivel az oktatók inkább ahhoz értenek és a diszkrét matek nem annyira durva mint a BME-n, ami a BME-n elég erős szórótárgy (BSZ1-2, Algel és Rendszeropt nevek alatt fut)..

Szegedi Tudományegyetem = SZTE

Széchenyi István Egyetem (Győr) = SZE

Most akkor melyikről van szó? :D