Valaki el tudná küldeni az alábbi történelem tételeket kidolgozva?

#2 Én ezt találtam:

Előzmények

Napoleoni háborúk kedvező konjunktúrájának a kihasználása gazdasági növekedést és életmódbeli változásokat hozott a nemesség és a polgárság valamint a jobbágyság felső rétegének életében.

A gazdaság szerkezete változatlan marad a gazdasági sikerek ellenére.

1815-től a béke időszaka dekonjunktúrát hozott, devalváció.

Alapvetően feudális jellegű társadalom (vagyon és politikai jog eltérő értelmezése).

Nemesség magas aránya a társadalom egészéhez képest (arisztokrácia száma viszont alacsony).

Elsősorban agrárország Magyarország, ezért a polgárság száma igen csekély.

Jobbágyság jogilag (földesúr joghatósága) és gazdaságilag (majorság és robot növelése) kiszolgáltatott réteg.

Reformkor politikusai és főbb irányzatai

Hazai polgárság nem elég erős, ezért a reformokat a középnemesség és az értelmiség kezdeményezi (birtokának korszerűsítése ösztönzi erre, amely csak a feudális viszonyok lebontásával lehetséges).

Pestgr. Széchenyi István (1791-1860)

Liberális reform hazai úttörője.

Angol példát tekinti mintának a hazai átalakulásra.

MTA megalapítása (1825), Nemzeti Kaszinó létrehozása (1827).

Mindig az aktuális mezőgazdasági, ipari problémákra keres választ (Lánchíd, gőzhajózás, Tisza szabályozás, lóverseny stb.).

Ősiség eltörlése.

Földesúri és paraszti földek teljes elkülönítése.

Robot és kilenced megszüntetése.

A szabad kereskedelmet akadályozó céhek, belső vámok eltörlése.

Nem nemesek birtokbírhatási joga.

Nemesi adómentesség részleges eltörlése.

Törvény előtti egyenlőség hirdetése.

Közjogi kérdésekkel nem foglalkozik, lassú fokozatos reformok Bécs támogatásának megnyerése.

Átalakulás vezetője arisztokrácia legyen, amely cserébe megőrizhetné vezető társadalmi-politikai pozícióját.

Kiművelt emberfők gyarapítása a cél.

Művei: Hitel, Világ, Stádium.

br. Wesselényi Miklós (1797-1852)

Rendi alkotmány bírálata.

Erdélyi viszonyok tanulmányozása, és itteni politikai életben vesz részt.

Politikája a nemzeti ellenzékiséghez közelebb áll.

Bécs radikális bírálata.

A fejekben lévő téveszmék megváltoztatására helyezi a hangsúlyt.

Örökváltság hirdetése.

Törvény előtti egyenlőség, sajtószabadság, hivatalviselés jogának kiterjesztését követeli.

Miniszteri felelősség elvének bevezetése.

Közteherviselés.

Zsidóság emancipációja.

1838-as árvíz idején hősiesen menti a pesti polgárokat.

Műve: Balítéletek.

Kossuth Lajos (1802-1894)

Törvényhatósági Tudósítások, Pesti Hírlap, Országgyűlési Tudósítások szerkesztése.

Program (vezércikkek formájában fogalmazza meg): liberális, szociális elképzelések (jobbágyság helyzetének javítása, kötelező örökváltság ügye, ősiség eltörlése, közteherviselés, közlekedési viszonyok fejlesztése, börtönviszonyok javítása, nemzeti önrendelkezés, német vámszövetséghez való csatlakozás ellen foglal állást).

Politikai jogokhoz juttatni a nem nemeseket is a megyei gyűléseken keresztül.

Polgárosult nemesség által véghezvihető polgári nemzeti átalakulás.

Szabad kereskedelem támogatása (F. List önálló nemzetgazdaság megteremtésének elmélete).

Nemesi rendi ellenzék

Rendi alkotmány bírálata.

Mérsékelt reformok.

Megyei rendszer felhasználása a reformokban.

Közjogi kérdésekben megegyezés Béccsel.

Liberalizmus nemzeti törekvésekkel párosul: Magyarország önállósága (nem elszakadása), nemzeti egység megteremtése, magyar államnyelv és magyar országgyűlésnek felelős kormány követelése.

Érdekegyesítési politika (nem nemesi kiváltság eltörlése, hanem a jogkiterjesztés elve alapján).

Képviselői: Deák Ferenc, Kölcsey Ferenc, gr. Batthyány Lajos.

Centralisták

Népképviseleti, parlamentáris rendszer bevezetése.

A megyei rendszer bírálata, helyette központi kormányzati szervek kiépítése (parlamentnek felelős kormánnyal és a szabad községekre épülő helyi önkormányzatokkal).

Az angol példa az etalon számukra.

Büntetőjogi reform.

Feudális hagyományokkal rendelkező Magyarországon nem találnak tömegtámogatásra.

Képviselői: Szalay László, Eötvös József (szépirodalmi műveiben is bírálja a megyei rendszert ld. A falu jegyzője), Terfort Ágoston.

Pilvax kör

Radikálisok, fiatal értelmiségiek.

Republikánus nézetek.

Reformokkal haladást kevésnek és lassúnak tartják.

Képviselői: Petőfi Sándor, Irinyi József, Vasvári Pál (Táncsics Mihály: radikális parasztprogram).

Konzervatívok

Gr. Dessewffy József felvilágosult rendi-sérelmi álláspont (Taglalat), nemzeti irodalom mecénása, ország gazdasági függetlenségének megteremtése a célja.

Fontolva haladók csoportja.

Javaslat az adminisztrátori rendszer bevezetésére a megyéknél.

Hitelbank alapítása.

Önkéntes örökváltság támogatása.

Képviselői: Dessewffy Aurél, gr. Apponyi György.

Eseménytörténet (reformkor)

1825-27. végre összehívják a sok éve nem ülésezett országgyűlést, nemesség pozícióinak megerősítése, elővették az 1791-93-as rendszeres bizottsági munkálatokat (9 bizottság alakul), országgyűlésen Széchenyi felajánlja birtoka 1 évi jövedelmét az Akadémia felállítására.

1830. országgyűlés.

Parlament

1831. "kolera felkelés" Észak-Magyarországon.

1832-36. ülésezik az országgyűlés: örökváltság kérdése a legfontosabb (az alsó- és felsőtábla által együttesen támogatott önkéntes örökváltság javaslatot az udvar nem szentesítette), számos kisebb jelentőségű törvényt fogadtak el a jobbágyság helyzetének javításáról, a közlekedés fejlesztéséről.

1832. Társalkodási Egylet megalakulása (országgyűlési ifjak egyesülete élén: Lovassy László).

1836. Wesselényi perbe fogása (hazaárulás vádja) védője: Kölcsey, cégül 3 év börtönre ítélik.

1836. országgyűlési ifjak pere.

1837. Kossuth letartóztatása.

1839-40. ülésezik az országgyűlés: magyar mint hivatali nyelv kiterjesztése, önkéntes örökváltság elfogadása, váltó-törvény, kereskedés és gyáralapítás szabadsága.

1840. amnesztia a reformereknek.

1841. Pesti Hírlap indulása Kossuth a főszerkesztője.

1841. Iparegyesület megalakulása.

1841-től Széchenyi-Kossuth vita (Kelet népe - Felelet).

1844. II. tc. hivatalos államnyelvvé nyilvánítja a magyar nyelvet, Pozsonyban megalakul az Országos Védegylet (6 évig lehetőleg csak magyar árut vásárolnak).

Országos Védegylet

1845. adminisztrátori rendszer bevezetése.

1846. galíciai parasztfelkelés, Konzervatív Párt megalakulása.

1847. Ellenzéki Kör megalakulása, Ellenzéki Nyilatkozat (Deák fogalmazza: közteherviselés, népképviselet, törvény előtti egyenlőség, kármentesítéses kötelező örökváltság, ősiség eltörlése, perszonálunió Habsburgokkal, felelős magyar kormány) kiadása, megnyílik az utolsó rendi országgyűlés.

Nemzetiségi kérdés

A magyar nemesi reformmozgalomban egyre erőteljesebb a más nemzetiségek feletti uralom igénye (államnemzet elképzelés).

Nemesi ellenzék szerint a polgári átalakulás a nemzetiségeket békésen beolvasztja majd a magyar nemzetbe.

Nemzetiségek körében a polgári átalakulás összefonódik a nemzeti önállóságért folyó harccal (vezetőik: Gaj-horvát, Kollár, Stur-szlovák, Baritiu-román).

A magyar és a nemzetiségek törekvése egyre inkább összeütközik egymással.

A 48-as forradalom egyénileg mindenkinek megadja a szabadságjogokat, a nemzetiségek kollektív nemzeti és politikai jogokat követeltek.

Horvát: Jelasics bán lesz a vezető, önálló horvát kormány követelése, Bécs támogatása.

Szerb: karlócai gyűlés (máj.) magyarországi szerbek önállóságának kimondása, vajdaválasztás, délvidéki felkelés magyarok ellen.

Szlovákok: lipótszentmiklósi gyűlés (máj.) külön nemzetgyűlést és területi önkormányzatot követelnek.

Románok: balázsfalvi gyűlés (máj.) Erdély uniójának ellenzése, majd szeptemberben a birodalmi alkotmány kiterjesztését követelték és Bécset támogatták.

Az olmützi alkotmány egyenjogúságot ígért a nemzetiségeknek, ezzel rábírva a további magyar ellenes tevékenységre.

Teleki László már márciusban sürgette a megegyezést a nemzetiségekkel, de a nemzetiségi törvény kiadására csak 1849. júliusában került sor.

Áprilisi törvények

Független felelős magyar kormány létrehozása.

Uralkodó rendeletei csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényesek.

Kétkamarás parlament (főrendi ház változatlan, alsótábla népképviseleti jellegű, európai viszonyokhoz képest alacsony cenzussal).

Országgyűlés székhelye: Pest.

Megyerendszer meghagyása.

Erdély uniója.

Közteherviselés.

Jobbágyfelszabadítás a nemesek állami kártérítésével (nem úrbéres földek megmaradtak a földesurak kezén).

Sajtószabadság.

A Habsburg Birodalommal nem konkretizálja a vitás közjogi kérdéseket.

Szeptemberi fordulat

Lamberg tejhatalmú katonai biztos felkoncolása.

Pákozdi győzelem Jelasics felett.

Fegyveres önvédelmi harc vállalása az uralkodó által szentesített alkotmány érdekében.

Függetlenségi Nyilatkozat

Megerősítette a függetlenségi politikát veszélyesnek tartók táborát.

Hadsereg számára a fegyveres honvédelmi harc jogi alapját szünteti meg.

Külföldi reakció sem kedvező.

1848/49-es forradalom és szabadságharc eseménytörténete

Múzeum1848.

jan. forradalom Palermoban.

febr. 22-25 forradalom Párizsban, Lajos Fülöp lemondása.

márc 3. Pozsonyban a parlament elfogadja Kossuth felirati javaslatát.

márc.9. Ellenzéki Kör elfogadja a petíciós mozgalom tervét.

márc.13. bécsi forradalom kirobbanása, 12 pont elfogadása.

márc.15. pesti forradalom kitörése.

márc.18. pozsonyi országgyűlés kimondja a közteherviselést, a jobbágyfelszabadítást, eltörli a papi tizedet, Milánóban és Berlinben forradalom tör ki.

márc.23. Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottság a fővárosba érkezik.

ápr. 7. V. Ferdinánd kinevezi a felelős magyar kormányt (miniszterelnök: gr. Batthyany Lajos).

ápr. 11. Ferdinánd szentesíti az áprilisi törvényeket.

máj. 18- 1849. márc. 31. Frankfurtban ülésezik az össznémet előparlament.

jún. 12. Prágában kitör a forradalom.

jún. 23-26. párizsi munkások felkelésének leverése.

júl. 5. Pesten megnyílik a népképviseleti országgyűlés.

júl. 11. az országgyűlés Kossuth beszédére 200 000 katonát szavaz meg.

júl 23-25. custozzai csatában Radetzky legyőzi a piemonti sereget.

aug. 13. Batthyány elrendeli a nemzetőrség szervezését.

szept.11. Batthyány-kormány lemondása.

szept 11. Jelasics horvát bán támadása Magyarország ellen.

szept. 16. Országos Honvédelmi Bizottmány megalakulása, balázsfalvi gyűlésen románok sem az uniót sem a magyar kormányt nem ismerik el, kérik a birodalmi alkotmány kiterjesztését.

szept. 29. Pákozdnál a honvéd sereg ellenáll Jelasicnak.

okt. 6. 3. bécsi forradalom kitörése, udvar Olmützbe menekül.

okt. 7. ozorai győzelem.

okt. 30. magyar csapatok schwechati veresége.

1849.

jan. 5. császári csapatok bevonulása Pestre, Görgey váci nyilatkozata (harcot áprilisi törvények védelmében folytatja).

febr. 5. Guyon Richárd hadosztálya átverekszi magát a Branyiszkói-hágón.

febr. 26-27. Kápolnánál Dembinski vereséget szenved a császáriaktól.

márc. 4. I Ferenc József kiadja az olmützi (oktrojált) alkotmányt.

ápr. tavaszi hadjárat (Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló).

ápr. 14. Debrecenben kihirdetik a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely kimondja a Habsburg-ház trónfosztását, Kossuthot kormányzó elnökké nevezik ki.

máj. 1. Szemere-kormány megalakulása.

máj. 6. békéltető tárgyalások a románokkal.

máj. 9. I. Miklós orosz cár nyilatkozata a Magyarország elleni beavatkozásról.

máj. 21. Buda visszavétele a császáriaktól.

jún. megindul az orosz támadás hazánk ellen.

júl. 14. Kossuth és Balcescu aláírja a magyar-román megbékélési tervezetet.

júl. 28. Szegeden ülésező országgyűlés elfogadja a nemzetiségi törvényt, kimondják a zsidók egyenjogúságát.

aug. 9. Temesvár mellett Dembinski csapatai végső vereséget szenvednek.

aug. 13. világosi fegyverletétel.

okt. 6. 13 tábornok kivégzése Aradon, Batthyány Lajos kivégzése Pesten.

Érdekességek

Az 1825-ös országgyűlés összehívásában jelentős szerepe volt József főherceg nádornak, aki sokat tett a magyar gazdaság és kultúra fejlesztéséért, támogatta a mérsékelt reformereket és igyekezett közvetíteni az udvar felé. Többek között Alcsúton mintagazdaságot hozott létre, amely a legkorszerűbb mezőgazdasági eljárásokat használta. Létrehozta a Városszépítő Bizottságot, amely hazánkban az első városrendezési terveket készítette és amelynek nagy jelentősege volt a mai pest városszerkezetének kialakításában.

A reformkor és a 19. sz elejének rendkívül érdekes rajzát adja Széchenyi István Naplója, amelyet fiatalkorától egészen a haláláig vezetett. A könyv egyrészt végigkalauzol a korabeli Európa arisztokrata életén, bemutatja a reformkor Magyarországát, másrészt izgalmas és személyes vallomás egy izig-vérig romantikus emberről, aki a korabeli változásokat óriási hevességgel és önvizsgálattal élte meg. Az olvasás során tanúi lehetünk egy a bálok kedvencévé lett fiatal katonatiszt átváltozásának, férfivá érésének, amely a magyar reformkor kiemelkedő alakjává avatja őt.

Görgey Artúr a szabadságharc egyik jeles tábornoka vegyészmérnöknek készült és több társához hasonlóan a császári hadseregből lépett át a forradalmi haderőbe. Kossuth akkor figyelt fel a fiatal tisztre, amikor az Zichy Ödönt a Jelasics számára futárszolgálatot teljesítő grófot a háború állapotnak megfelelően nagy szigorral, halállal büntette.

1849. áprilisában a képviselőházban túlsúlyban voltak azok a képviselők, akik ellenezték a Függetlenségi Nyilatkozat kiadását, ezért a parlament zárt ülése nem is szavazta meg a javaslatot. Ezért Kossuth másnapra a debreceni nagytemplomba nyílt ülést hirdetett, és ezen a tömeg lelkes támogatása mellett sikerült csak keresztülvinni a trónfosztási javaslatot.