Corvinus egyetemen milyen minőségű az oktatás a kert és tájépítészeti karon? Mekkora valószínűsége annak, hogy a budai campust megszüntetik? Milyen váltosázok lépnének fe ez esteben, (oktatás, tantárgyak, tanárok)?

Nagyon komplex a kérdés, hiszen nem tudjuk, hogy mi milyen forgatókönyv szerint változna.

Általában elmondható, hogy a BCE kertészeti és tájépítészeti karain nagyon alacsony színvonalú a képzés. Mindig is az volt, de az utóbbi 10 évben még a hajdanihoz képest is nagyon leromlott. A tájépítészek doktori iskolájának akkreditációját nemrégiben utasította el a MAB, de a hanyatlásnak rengeteg más jele is van. Nem nyernek el jelentős kutatási pályázatokat, nincsenek külföldi hallgatók, vendégoktatók, nem rendeznek nemzetközi konferenciákat, nagyon alacsony a publikációs teljesítmény, az oktatók sorban elhagyják, az MSc-iket nem tudják feltölteni stb...

A budai campus megszüntetésének kérdése rendszeresen felmerül, hiszen hasonló szakok sokkal jobb színvonalon működnek más egyetemeken (Agrár és környezettudomány a SZIE-n, élelmiszermérköki dolgok a BME-n). A tájépítészet máshol ebben a formában nem létezik ugyan, de maga a kar egy vicc, máshol legfeljebb tanszék vagy kis intézet lehetne. A Corvinus egyébként önmagában jó közgazdászképzésével semmiféle szinergia nem tud kialakulni, mert semmi közük egymáshoz.

Az én személyes véleményem, hogy a budai campus most nem fog megszűnni, mert a pozíciójukat féltő dékánok és a szakmailag gyengécske tanszékvezetők túl nagy hallgatói tömeget tudnak az utcára vinni, így a kormányzat nem fogja felvállalni a népszerűségvesztést.

Ha a kiszivárgott hírekből indulunk ki és a budai campus nem jogutód nélkül szűnik meg, hanem csak más egyetemekhez csapják hozzá a feldarabolt részeit, akkor a szakok, oktatás, tantárgyak színvonala akár jelentősen javulhatna is. A hallgatók valójában inkább nyernének vele, persze csak akkor ha nem formális integrációváltásról lenne szó, hanem a karokat és tanszékeket jelen formájukban teljesen feloszlatnák és más színvonalasabb egyetemek megfelelő karait, tanszékeit, intézeteit erősítenék meg a használható emberekkel, az alacsony tudományos teljesítményű ballaszttól pedig meg kéne végre szabadulni.

A szép védett budai arborétumért azonban valóban kár lenne, azt meg kellene menteni valahogy.

Én azért cáfolnám a fenti hozzászólót. Egyáltalán nem alacsony színvonalú a képzés a Tájépítészeti Karon, elég magasak a követelmények. Vannak külföldi hallgatók több országból, illetve csereprogramokon keresztül is, illetve most indult el a tájépítész mesterképzés angol nyelven (IMLA). Oktatók meg valóban mentek el, hiszen rengeteg lehetőség van számukra, ahol értékelhető fizetésért dolgozhatnak. A kar valóban kis méretű, de ez más országokban is így van, a szakterületből adódóan nem tud olyan széles spektrumú képzésválasztékot nyújtani, mint például a Gazdaságtudományi Kar.

Ugyanakkor tény, hogy lehetne mit változtatni a képzésen, de jelentősen nem tér el külföldi egyetemektől.

A többi karra vonatkozóan: a SZIE-s állítás szerintem egyszerűen nem igaz, a BME-n pedig nem tanítanak élelmiszermérnöki képzést, csak biomérnökit, ami nem ugyanaz. A BCE-n az előbbiből fejlődött ki az utóbbi képzés.

A Budai Campust nagy valószínűséggel nem fogják megszüntetni, legfeljebb más egyetemhez csatolni, de maga az egység megmarad, hisz az Arborétum maga fontos részét képzi a képzésnek.

A MAB most 10 napja utasította el másodszor (2015/6/XI/9/2/886 számú határozatával) a BCE Tájépítészeti Kar Doktori Iskolájának akkreditációját, mert az egész BCE Budai Campuszon nem találtak írd és mondd 7 db olyan oktatót, aki tájépítészet területén képes lenne megfelelni a MAB (egyébként nem túl magas) törzstagi követelményeinek.

Azt hiszem ez sajnos magáért beszél:

[link]

A dologban az a leggázosabb, hogy ez féléven belül már a második fiaskó, mert januárban már egyszer elutasították őket és most nagy munkával új vezetővel, új tervekkel, új javaslatokkal újra nem tudnak megfelelni, pedig az előző esetből már lehetett volna tanulni:

[link]