Hogyan segíthetnék neki?

Bárhogy is láttok hozzá, a lényeg az önnállóságra nevelés a tanulás terén is. Rá kell ébreszteni, hogy a tanulás nem olyan nehéz, és a felvázolt ötletek jók. Sok mást találhatsz interneten, szakkönyvekben (szövegeknél hasznos lehet, ha az egyes bekezdések mellé odaírja, milyen kérdésre válaszol). Ugyanakkor szintén nagyon fontos, hogy ne csak akkor kapjon figyelmet, ha baj van vele.

Nos ismerős a dolog. Én a keresztfiammal nyüglődtem de sokat. Nyáron járt át hozzám nyelvtant tanulni, de a figyelme nem tartott sokáig, de ki is esett a fejéből minden. Hiába érveltem nem hatott. Az internetről meg a saját füzeteimből könyveimből készítettem egy olyan átfogó anyagot ami könnyen emészthető, de ugyanakkor minden fontos benne van. De nem jött össze. És akkor jöttem rá mit is csinálok. Utálta olvasni, főleg leírni. Hát gondoltam egyet. Megtanultam én.És akkor elhívtam leültettem velem szembe a fotelba. Mondtam neki most megtanuljuk a nyelvtant, de nem írunk semmit és nem is olvasunk. Már elkezdett érdeklődni. Mesélünk és beszélgetünk. Érdekelte! Én meg elkezdtem mondani ez az miért van, milyen a szóvégi magánhangzó, mikor írunk hosszú mássalhangzót, mik azók a szófajok stb. Példát is mondtam. Többször elismételtem közben visszakérdeztem. MIndig arra törekedtem hogy el is tudja sszóban mondani mit miért. Pl. Azért hosszú a szóvégi magánhangzó, mert mindig hosszú. Aztán amikor ezt tudta, már jöhettek a kivételek. Nem fogja elhinni milyen sikeresen megtanítottam így beszélgetve a helyesírásra. Büszke is vagyok rá! Megtanulta a szófajokat példát is mond rá, sőt megtanítottam hogy foglalja mondatokba is. Tehát nem reménytelen. Nem kell győzködni, bezsélgetve mesélve elmondani, visszakérdezni és már meg is maradt benne. Sokan így hallás után tanulnak, neki miért ne sikerülne. Sok sikert és ha tanács kell szívesen segítek!Ha sikerül,jelezze, annak nagyon örülnék.