Mit tehetnék? Úgy érzem, teljesen elrontottam, és belehalok a szégyenbe ha rosszul sikerül!

Én is nagyon elszúrtam a matekot még anno, és nem vettek fel oda, ahová szerettem volna. Mostmár áldom az eget, mert amíg a régi osztálytársaim ott küszködnek abban az "erõsebb" suliban, addig mi itt fele annyi stresszel át fogjuk vészelni az érettségit, mert rendes, emberséges tanáraink vannak, nincsenek elszállva maguktól, mint az "elit" gimnáziumban tanítók közül egy néhányan. Nem csak a leadott tananyag érdekli õket, foglalkoznak is az emberrel, segítenek, ha kell.

Ez csak egy példa volt arra, hogy nem biztos, hogy az a suli a legjobb neked, ami elsõre annak tûnik. Persze azért szurkolok, hogy bekerülj! ;)

Kitartás!

Nem egyetlenegy szót írtál rosszul (szégyenbe után vessző, meglesz egybeírandó, felvételi kisbetű).

De mondjuk most nem az a lényeg.

Nézz utána, 25 vagy 30 pont lett az átlag a matek felvételin. Magyarán valszeg rohadt nehéz volt, és mindenkinek szarul sikerült.

Ha ilyeneken tördeled a kezed, hogy felvesznek-e az elitbe, meg öngyi leszel, ha esetleg nem, akkor nem vagy odavaló. Nem azért, mert ne tudnád megcsinálni, hanem mert végig stresszelnéd az egészet, és az nagyon nem jó. Teljesen tökéletes egy kevésbé előkelő hely, amit nyugisan és jól megcsinálsz, lófaszt nem fog érdekelni az egyetemen, hogy melyik suliból jöttél! Ahogy az sem, hogy az érettségid milyen lett. Ott és akkor csak a tudásod fog számítani, nem a jegyeid.

Légy kevésbé aggodalmaskodó az ilyen piszlicsáré dolgokban, és élvezd ki, hogy most vagy fiatal, ne a könyvek fölött teljenek el a legszebb éveid (persze, kell tanulni, de ne az menjen már egész délután, hogy görnyedsz és magolsz, míg a többiek jól érzik magukat, és bontogatják a szárnyaikat, később nagyon fogod bánni - tapasztalat).

Fú bazz, elolvastam a kérdést és kezdek rájönni, hogy lassan olyan ország leszünk, mint Japán.

[link]