Mikor ismerik el végre a sumer magyar nyelv rokonságot? Sok-sok bizonyíték van, sokan bizonyították PL: Dudás Rudolf sumerológus professzor, Badiny Jós Ferenc stb .

Kedves kérdező, melyik szótárban találom meg ezt a *zu-uk-aš szót? Nagyon kíváncsi lennék, melyik szövegben fordul elő. Amennyire én tudom, zu = tud (ige, nem főnév!), ug = nép (azonban ez a g valójában /ng/), az aš-ról viszont fogalmam sincs, de ha ez valóban egy birtokos szerkezet, akkor -ak kellene legyen a vége.

A magyar sumerológusokkal kapcsolatos kérdésemre elfelejtettél válaszolni.

Kedves kérdező, te mire alapozod a saját véleményedet, ha nem ismered mindkét álláspontot? Ha jól értem, te csak azoknak a munkáit olvastad/olvasod(?), akik a sumer-magyar - állítólagos - nyelvrokonságot próbálják bizonyítani. Vannak azonban olyanok is, akik nem ebből a megközelítésből foglalkoznak sumerológiával; többek között Budapesten tanít a sumer nyelv kevés jelenkori - nemzetközileg ismert és elismert - szakértőjének egyike, akit nem akarok nevesíteni, de megtalálod, ha utánanézel. Egyébként pár évvel ezelőtt - nem tőle - volt egy kiváló cikk az Ókor c. folyóiratban ennek az egésznek a hátteréről, ajánlom figyelmedbe ( [link]

Amúgy sokan tanítanak felsőoktatásban, szóval ilyenkor azt is nézd meg, hogy hol tanít az illető. Nem akarok rosszmájú lenni, de azért a nagy nyugat-európai ill. észak-amerikai és a buenos airesi ill. miskolci egyetem között ég és föld a különbség.

Kedves kérdező,

ez csak az egyik oldalról nézve "küzdelem", ha érted, mire gondolok.

Próbáld meg onnan megközelíteni a kérdést, hogy nem szavakat próbálsz hasonlítani, hanem sumer szövegeket megérteni a magyaron keresztül. Mit gondolsz, a sumer-magyarológusok miért nem ezzel próbálkoznak?

Ami az általad írt példát illeti: a HUN valójában nem /n/, hanem /ng/ hangra végződik, és "felbérelni", "felfogadni", "beiktatni" a jelentése (egy kedves barátomnak nemrég jelent meg egy tanulmánya erről az igéről, ha érdekel). (lú)hun annyit tesz, mint "béres", "napszámos" stb., vagyis olyasvalaki, akit munkára felfogadtak. Akkád megfelelője agru, a kb. ugyanezt jelentő agáru igéből képezve. Emiatt gazdasági szövegekben, bérleti szerződésekben is gyakran szerepel ez a szó, meg olyan évnevekben is, amelyek papi hivatalokba történő beiktatásokról szólnak - ezekről persze Badiny J. Ferenc hallgat. (Próbáld csak ki: [link] a "transliteration" mezőbe beírod, hogy hun, és máris van 9400 találatod. Akkor az ókori Mezopotámia tele volt hunokkal?...

Kedves kérdező,

én próbáltam komolyan venni a kérdésedet és ennek szellemében válaszolni, de nem érzem úgy, hogy te viszonoznád ezt, így én sem fogok erőlködni.

A te elméleted alapján a hunokat bárhogy is hívhatták, élhetnek bárhol hunok, sőt, ma is élhetnek, így nyilván élnek is. Nyilván mi is hunok vagyunk, meg a Földön mindenki. Az azért gyanús, hogy hunokat egyetlen ókori keleti történeti forrás sem említi.

Nimród egyébként Ninurta isten nevére vezethető vissza. Azt hiszem, erről Komoróczy Géza magyarul is írt valahol, biztos megtalálod, ha keresed.

"Menes (mén)" neve milyen írásmóddal szerepel az ókori egyiptomi forrásokban? Én nem tudom, de az nyilván mérvadóbb, minthogy mi milyen nyelvre próbáljuk alakítani.

A Bihar/Bihar-t inkább nem is kommentálom. Pedig ez után már csak a magyar és az olasz Velence jöhet...

Rendben. Az eredeti kérdés arra irányult, hogy mikor ismerik el _végre_ a *sumer-magyar nyelvrokonságot. Az én válaszom, hogy valószínűleg soha, mert ami nem létezik, azt nem lehet elismerni sem. Akkor sem, ha te meg vagy győződve erről a nyelvrokonságról, annak ellenére, hogy sosem tanultál sumerül. Mint ahogy az általad tisztelt és nagyra tartott sumer-magyarológusok többsége sem.

Dudás Rudolfnak egyébként megpróbáltam utánanézni, de semmi arra utaló jelet nem találtam, hogy ő sumerológus professzor lett volna, vagy hol oktatott, mikor, és mely sumerológusok voltak a tanítványai.