Érettségin Novellaelemzésnél, Érvelésnél?

A cím az, hogy " Egy mű elemzése"

"A fogalmazás szempontjai

1. A fogalmazás összefüggő szöveg, nem vázlatszerű, hanem minden mondata kapcsolódik egymáshoz

2. Tartalmazza a három szerkezeti egységet, melyek aránya, tartalma:

- bevezetés: a dolgozat negyede, tartalmazza a téma kijelölését, illetve a műhöz kapcsolódó, de nem a műelemzés részét képező információkat

- tárgyalás: legalább a dolgozat fele, a műelemzést tartalmazza

- befejezés: a dolgozat negyede, az összegzést, lezárást, a műhöz kapcsolódó véleményt tartalmazza

3. A fogalmazás szerkezeti egységeit, illetve az azokon belül létező tartalmilag elkülönülő részegységeket bekezdésekkel különítjük el egymástól

4. Az egyes részegységeket átvezető mondatokkal kapcsoljuk össze (pl. Miután bemutattam a szerző életét, most rátérek alkotásának elemzésére.)

5. Mindig írjunk vázlatot a piszkozatlapra, a kész, összefüggő szöveget írjuk a feladatlapra!

A novellaelemzés szempontjai

1. A bevezetés

- tartalmazza a feladat kijelölését. (Melyik érettségi feladattípust választottuk, melyik költő melyik versét elemezzük)

- tartalmazza az elemzés szempontjait (Az érettségi feladatban megfogalmazott szempontokat írjuk át E/1. személyű formába!)

- tartalmazza azokat az életrajzi tényeket, melyeket a feladatlapról nyert információk, illetve saját ismereteink felhasználásával előadunk (a mű keletkezésének időpontja alapján a szerző elhelyezése időben, a mű témája alapján megfogalmazható, milyen témákban alkotott az író

2. Tárgyalás (a mű elemzése)

a) A novella fogalmának tisztázása, annak elemzése, megfelel-e a mű a novella jellemzőinek. (A novella az epika műnemébe tartozó irodalmi műfaj. Jellemzője a rövid terjedelem, a történet cselekménye rövid, egy szálon fut, az események kevés helyszínen, rövid idő alatt játszódnak, kevés szereplő felvonultatásával. A középpontban egyetlen jellemző esemény áll, mely a főhős életében fordulatot hoz.

b) Alapprobléma: néhány mondatban megfogalmazzuk a mű témáját, hogy mi lehetett az a gondolat, amit a szerző megragadott, közölt a versében- ezt a többi szempont elemzése után is megtehetjük, de a dolgozatban már szerepeljen a műelemzés elején a szempont.

c) Tér- és időszerkezet:

- milyen helyszínen játszódik a mű, hány helyszín van, milyen helyszínek ezek, valóságos vagy csodás-e a helyszín stb.

- mennyi idő alatt játszódik le a mű cselekménye, milyen történelmi korszakban játszódik a mű

c) Elbeszélői nézőpont:

- az elbeszélő lehet kívülálló, vagy a mű szereplője

- az elbeszélő lehet elfogult a mű szereplőivel szemben, vagy lehet elfogulatlan

- az elbeszélő lehet bőbeszédű, aprólékos, vagy szűkszavú, aki csak a lényeges dolgokat beszéli el

- az elbeszélő lehet mindentudó (beavat hősei múltjába, gondolat- és érzésvilágába stb.) vagy lehet korlátozott tudású (csak azt mondja el, amit mindenki, akár egy kívülálló is láthat az eseménysorból

d) Szerkezet:

- a cím értelmezése, annak felderítése, hogyan függ össze a cím a szöveg tartalmával

- alkalmazzuk a tanult szerkezeti egységeket

- előkészítés: az alaphelyzet bemutatása

- bonyodalom: változás az alaphelyzetben, feszültség jön létre

- kibontakozás: a feszültség fokozódik, több esemény kapcsolódik egymáshoz láncszerűen

- tetőpont: a feszültség a csúcsra jut (lehet összeütközés, vita a főhősök között)

- megoldás: a probléma megoldódik, a feszültség feloldódik

- a vázlatot alakítsuk összefüggő szöveggé

3. Befejezés:

- foglaljuk össze, miről írtunk a dolgozatban

- térjünk ki a feladatban megfogalmazott szempontra

- fogalmazzuk meg az íróval, illetve a novellával kapcsolatos véleményünket