Milyen alapon merik ezt így, hiteles történelmi bizonyítékok híján kijelenteni több ezer évre visszamenőleg, a finnugor nyelvcsalád őshazáját illetően egy érettségi tételben, miért nem lép ez ellen a magyar tanügy, a kormány?
Az ominózus kijelentés, állítás, de inkább csak délibábos feltételezés, mely nyelvészeti nyelvtörténeti kérdéssé degradál egy történelmi fogalmat az őshaza fogalmát, ráadásul van pofája el helyezni egyértelmű hiteles bizonyítékok nélkül térben és időben a gyerek számára:
"A finnugor nyelvcsalád őshazája az Ural vidékére tehető. (I.e. VI-IV. évezred: Nyugat-Szibéria, Ob alsó folyása)
Forrás: kidolgozott érettségi tételek | Érettségi"
Miért került be egyáltalán ez az állítás ebbe a történelem érettségi tételbe? Olyan fontos, hogy ismerje ezt az ingoványos délibábos állítást a kárpátmedencei magyar történelemből érettségiző diák?
Miért? Mi köze is van ennek az állításnak a magyar történelemhez?
Van valami bizonyítékuk? Találtak valamit? Régészeti lelet esetleg?
Pl. Ős finnugor nyelven íródott agyagtábla abból az időből arról a területről ami esetleg alátámaszthatná ezt a hajmersztő állítást?
Ha nincs semmi, akkor vegyék ki a magyar történelmi érettségi tételből!
A kidolgozott tételek:
"A leginkább elfogadott nézet szerint származásunkat tekintve finnugorok vagyunk,"
Miért is? Volt valaha is a történelemben ilyen néven nevezett nép?
Tudtommal ez egy nyelvcsalád hasonló nyelvekkel és nem egy nép.
Elképesztő, hajmeresztő!
Történelem tudományi szemszögből nézve hajmeresztő dolgokat állítanak, egy tudományos nyelvészeti megállapításból kiindulva.
Erre azt tudom mondani a szó elszáll az írás megmarad. Amíg nem tudnak kézzelfogható, tudományosan megvizsgált és igazolt írásos bizonyítékkal szolgálni (Pl. Ős finnugor nyelven íródott agyagtábla abból az időből arról a területről) ezt az állítást illetően addig semmisnek kell tekinteni. Tehát úgy vélem hogy ez egy méltán hibásnak tekinthető, nem igazolt állítás, ami kifejezetten kártékony hatású egy általános magyar történelmi műveltséget felmérő történelmi tételben egy érettségiző magyar vagy bármilyen nemzetiségű diák számára.
Tehát addig amíg nem igazolják kézzelfogható épkézláb tényekkel addig történelem tudományi szemszögből csak egy "délibábos" nyelvészeti nyelvtörténeti fejtegetésen alapuló történelmietlen "hazugság" marad a finnugor nyelvcsalád őshazájának elhelyezése időben és térben a legnagyobb tisztelettel és jóindulattal is.
Egyáltalán miért írnak bele egy történelem érettségi tételbe hiteles kézzelfogható történelmi bizonyítékokkal eddig nem alátámasztott dolgokat?
Figyelem! Hogy érthető legyen!
Én nem a magyar nyelv finnugor nyelvcsaládba való besorolását és az ezen nyelvekkel való rokonságát kérdőjelezem meg.
Az a nyelvészet által teljesen és jól bebizonyított, helyén való, hiteles tény, hogy a magyar nyelv hasonlít bizonyos észak Eurázsiai nyelvekhez melyek szintén hasonlítanak egymásra és ezáltal egy nyelvcsaládba sorolhatóak az úgynevezett finnugor nyelvcsaládba.
Tehát a magyar nyelv hitelesítetten és jogosan Finnugor nyelvcsaládba sorolható, finnugor nyelv. Ez vitán felüli számomra.
Nincs helye kételynek.
A finnek, észtek, lappok állítanak ilyet őstörténet témájú történelmi érettségi tételben, ilyen egyértelműen, a finnugor nyelvek őshazáját illetően?
Kétlem, hogy ilyen hajmersztő, történelem tudománytalan dolgot, egyáltalán állítanának mások, más népek is rajtunk kívül a finnugor nyelvcsalád őshazáját illetően térben és időben, az őstörténetüket is tárgyaló érettségi tételben.
Nyugi, sem nyelvtanilag, sem más módon nem állunk rokonságban a finnugorokkal, ezt Magyarországon kívül mindenhol tudják. Azok az időszámításunk előtt több ezer éves magyar rovásírásos leletek is erről tanúskodnak amiről egyszerűen nem hajlandók tudomást venni nagyjaink.
Ez sajnos politika. Az egyetlen ami igazán megmaradt nekünk, az a magyar nyelv, ami tulajdonképpen a legjellegzetesebb és legnagyobb kincsünk, mert stimulálja az agyat, ezáltal mélyebb gondolkodást tesz lehetővé.
Ez is bizonyított tény, csak persze itthon hallgatnak róla mint sok másról....
válasza:A 'nyelvrokonság' kifejezés az egyik ami ebben megtévesztő aztán annak a használata és a belőle levont következtetések. Bizonyos hasonlóságok, egyezések stb azok vannak, de sok más nyelvvel is van a nyelvünknek egyezése hasonló/ugyanilyen/nagyobb mértékben. Sőt ehhez azt is fel kell tárni, hogy az összes nyelv mennyiben egyezik meg az összes többivel. Vagyis hogy mennyi a teljesen általánosnak mondható nyelvi egyezés általában az összes nyelv között. Például Indiában hallottam hindi vagy melyik nyelven a 'kutya' az 'kuta'. Szóval egyezési alap mennyiség az első mint általános egyezések amiből lehet rálátni milyen mértékű egyezés számít kiemelkedőnek az általánosakból. Visszakanyarodva az elejére kérdés az mit nevezünk általában a nyelvek között 'nyelvrokonság'-nak, amihez szorosan kapcsolódik az átlagos nyelvi egyezések mennyiségei is. Így elsőként mennyi is az ami annyi amennyi?
Utána jön az a része hogy a 'nyelvrokonság' értelme mit jelent mint 'rokon'-ság? Tisztázni kell ez csak és kizárólagosan nyelvi egyezésekre értendő értelmezés, vagy genetikai közös eredetre is érjük? Pont ez a megnevezés nagyon félre is értelmezhető hogy '...rokon'. Nos így tisztázandó hogy a sok hasonló szó és egyéb nyelvi elem az már 'rokonság' e vagy csak simán egyezés. Köznapi értelemben a 'rokon' az valós családi így genetikai közösséget/eredetet is jelent. Így ha a nyelvrokonság nem jelent mindig közös családi/genetikai eredetet is akkor téves a tudományosan használt kifejezés és félrevezető is. Na szóval az egyezések általános mennyiségei után ez az ami fontos, hogy hogyan értelmezendő a 'rokonság' kifejezés a 'nyelvrokonság' szóban. Például létezik e olyan két népcsoport akiknek a nyelve nagyon nagyon egyezik viszont genetikailag nem rokonok? S ha vannak ilyenek akkor honnan ez az egyezés? Esetleg tartós egymás mellett élésből? Vagyis átvettek sok nyelvi elemet egymástól és ennyi?
Az egész lényege nem is az hogy ne volnának bizonyos egyezések, hanem az hogy ez mennyi minden más népek közötti egyezésekhez képest? Valamint az hogy az összes többi közös eredetre mutató más sajátosságok is egyeznek e vagy sem? Mint például a népművészeti elemek? Vagy a népzenék? Sorolni azt lehet. Nyilvánvaló a genetikai egyezés is mutat dolgokat. Aztán a népek szokásai, mondái, meséi? Aztán ételeik azok elkészítése, italaik? Aztán mikor és hol élt közösen egy egy népcsoport? Meddig? Ez is fontos. Aztán milyen fajta kapcsolat volt közöttük? Ez is sok mindent befolyásol, mer ha egyik leigázta a másikat akkor rákényszerített sok mindent de az nem önszántukból való keveredés és átvétel. Így eredetre sem utalhat. Építkezéseik milyenek voltak és milyenek? Ruházatuk. Aztán küllemre is mennyiben hasonlít egy egy nép? Egy fekete bőrűt így nem igazán lehet rokon népnek nevezni a norvégokkal. Ez is elég nyilvánvaló. Az ilyenek mind mind ha egyezgetnek az az ami valódi rokonság a szó köznapi értelmében. Így ezt is tisztázni kell miféle egyezésre értendő a 'rokon' kifejezés a 'nyelvrokon' kifejezésben.
Pár száz egyezés az nem olyan sok, ennyi sok nyelvnél előfordul és az ilyen az nem nyelvrokonság hanem inkább nyelvegyezés. Már ha szabatosan akarjuk a nyelvészeti dolgokat kifejezni.
Sokrétű kérdés ez.
válasza: válasza:Én csak erre a mondatodra kérdeznék rá:
"Az ominózus kijelentés, állítás, de inkább csak délibábos feltételezés, mely nyelvészeti nyelvtörténeti kérdéssé degradál egy történelmi fogalmat az őshaza fogalmát,"
Degradál? Ezek szerint a történettudomány magasabb, fennköltebb tudomány, mint a nyelvtudomány?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!